Útnak indult a Discovery
Héttagú legénységgel a fedélzetén útnak indult a Discovery amerikai űrrepülőgép közép-európai idő szerint kedden délután a floridai Cape Canaveralról a Nemzetközi Űrállomás felé.
© AP |
Indulásával két és fél év szünet után először emelkedett magasba ismét amerikai űrsikló. A Columbia 2003. február 1-én bekövetkezett katasztrófájából tanulva eddig soha nem látott repülésbiztonsági intézkedések közepette indították el az űrrepülőgépet.
Az indulás előtt az amerikai űrkutatási hivatal közölte, hogy az űrsikló üzemanyagtartályának szintmérője kiállta a próbát.
Utóbbi rendellenessége miatt állították le az eredetileg július 13-ra tervezett start előtti visszaszámlálást.
Mint a felbocsátást élőben közvetítő amerikai hírcsatornák megjegyezték, nemcsak az űrhajósok életéért aggódnak, a tét az amerikai űrprogram jövője is.
A NASA történetében 114. alkalommal bocsátottak fel űrsiklót. Ez volt a legtüzetesebben nyomon követett start, amelyet két vadászrepülőgépről is figyeltek, a felbocsátás minden mozzanatát, minden lehetséges szögből több mint száz kamera rögzítette. A felvételeket a NASA részletesen elemzi, mielőtt engedélyt ad a 12 napos út végén a Földre való visszatéréshez.
Az űrsikló felbocsátását a helyszínen kísérte figyelemmel a first lady, Laura Bush is. A három másik amerikai űrsiklóra, a Discoveryre, az Atlantisra és az Endeavourra a Columbia katasztrófája után repülési tilalmat vezettek be; a 2003. február 1-jei visszatérésekor az űrrepülőgép felrobbant, a hét űrhajós meghalt.
A nagy izgalommal várt, "történelmi" küldetés vezetője a negyedik alkalommal a kozmoszba induló 48 éves Eileen Collins, aki eddig az egyetlen nő az űrsiklóparancsnokok sorában. A küldetésnek két alapvető célja van. Az egyik, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszert és ellátmányt juttassanak el az űrállomáson egyre mostohább körülmények között dolgozó űrhajósoknak. A másik, hogy elszállítsák a Föld körül mintegy 400 kilométeres magasságban keringő űrbázisról az elmúlt években felhalmozódott felesleges holmikat és szemetet.
A küldetés során tesztelik azokat az új repülésbiztonsági intézkedéseket, amelyeket a NASA hozott a Columbia katasztrófája után. A konstruktőrök teljesen átalakították az űrsikló hatalmas üzemanyagtartályát, amelynek egyik hőszigetelő habdarabja okozta a Columbia katasztrófáját. A Discovery szárnyaiba a legkisebb repedést is észlelő különleges hőérzékelőket szereltek. Az asztronautákat arra is kiképezték, miként tömítsenek el egy-egy nem kívánatos rést.
A Nemzetközi Űrállomáson az asztronauták többször is kilépnek a világűrbe, hogy tüzetesen megvizsgálják a Discoveryt. Ha olyan sérülést észlelnek, amely veszélyes lehet a visszatéréskor, bevárják a készenlétben lévő Atlantist.