2005. július. 01. 12:55 MTI Utolsó frissítés: 2005. július. 01. 17:39 Világ

A Bundestag megvonta a bizalmat Schrödertől

A parlamenti bizalmi szavazást maga a kancellár kérte kormánya ellen, hogy ezáltal lehetővé váljék új, előre hozott választások kiírása.

Angela Merkel.
A németek új kancellárja keleti nő lesz?
© AP
A parlamenti bizalmi szavazást maga a kancellár kérte kormánya ellen, hogy ezáltal lehetővé váljék új, előre hozott választások kiírása.

Az 595 képviselő közül mindössze 151 támogatta a kormányt, 296 ellene voksolt, míg 148 parlamenti képviselő tartózkodott.

Wolfgang Thierse, a Bundestag elnöke közölte, hogy az eredményt azonnal továbbítják Horst Köhler államfőnek, aki dönteni hivatott a parlament feloszlatásáról és a választás időpontjának kitűzéséről. Horst Köhler előzetesen nem utalt arra, hogy miként fog dönteni.

A Bundestagban délelőtt elmondott beszédében Schröder azzal indokolta kezdeményezését, hogy az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban május 22-én elszenvedett katasztrofális választási vereség nyomán kormányának játéktere a minimálisra szűkült, és kétségessé vált, hogy a 2006-ban esedékes rendes választásokig képes lesz-e folytatni a koalíció Agenda 2010 elnevezésű programjában foglalt - munkaerő-piaci, egészségügyi és adózási - reformokat.

A bizalmi kérdés vitájában Angela Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, a konzervatív ellenzék kancellárjelölte kijelentette, hogy a Schröder vezette kormány nem irányíthatja tovább hatékonyan Németországot. Úgy vélte, hogy a szövetségi kormány elveszítette a választópolgárok bizalmát, nem utolsó sorban azért, mert a reformjaival szemben saját soraiban kialakult ellenállás miatt "cikk-cakk-irányvonal" követésére kényszerült. A kormány támogatottsága elvesztésének legfőbb oka azonban Merkel szerint a növekvő munkanélküliség lett, miközben hatalomra kerülésekor Schröder kormánya azt ígérte, hogy felére csökkenti az állástalanok számát.

Franz Müntefering, a koalíciót irányító Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke előzőleg a frakció teljes bizalmáról biztosította Schrödert, hozzátéve, hogy továbbra is őt akarják kancellárnak.

Joschka Fischer külügyminiszter, a koalíciós partner zöldek (Szövetség ’90/Zöldek) vezéralakja lelkesítő beszédében kemény választási harcot ígért, és a "vörös-zöld" koalíció "megújítási politikájának" folytatása mellett állt ki. Megismételte, hogy ők maguk inkább a kormány 2006-ig szóló mandátumának kitöltésére hajlottak volna. Kijelentette: "minden alapjuk megvan ahhoz, hogy büszkék legyenek mindarra, amit eddig elértek". Kiállt egy szolidáris társadalom kiépítése mellett, amit alternatívának nevezett a Merkel vezette ellenzék "rideg politikájával" szemben.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.