Vélemény Szegő Péter 2011. június. 17. 20:32

Mahacskala: ahova még a vonat sem jár

Mahacskala neve már ismerősen, bár többségében azért még nem túl kellemesen cseng a magyar focidrukkerek fülében. Ide igazolt a múlt héten a kicsit talán többre tartott Dzsudzsák Balázs, és bár ideje javarészét Moszkvában tölti majd, jó tudni, hova is igazolt.

Egy 50270 négyzetkilométer területű, hárommilliós lélekszámú, etnikailag rendkívül tarka, vallásilag kilencven százalékban – főleg szunnita – mohamedánok lakta területen, körülbelül Rhode Islanddel, Barcelonával és Tiranával egy szélességi fokon – található Oroszország legdélibb pontja.

Dzsudzsák Balázsnak a viharvert szocreál betontömbök százaival sújtott Mahacskalába való szerződése előtt az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaságról, illetve köztársaságból az esetek túlnyomó többségében valamilyen, az iszlámizmussal vagy a szeparatizmussal kapcsolatba hozható terrormerénylet vagy -kísérlet apropóján érkeztek hírek. Ezek annyira kockázatossá tették a vasúti közlekedést, hogy az Orosz Vasutak februárban úgy döntött: este hattól reggel hatig Dagesztánban – és a szomszédos Csecsenföldön biztonsági okokból szüneteltetik a vasúti közlekedést.

AP

A mohamedán terrorizmusra jellemzően kemény, néha már-már brutális orosz válasz szokott érkezni. Egy lapértesülés szerint például teljesen hamis volt az Oroszországi Nemzeti Antiterrorista Bizottság állítása egy terroristagyanús személy tűzharcban történt májusi likvidálásáról: Dzsamaluddin Sarapuddinovot az orosz szövetségi erők egész egyszerűen halálra kínozták.

A BBC januári írása szerint Dagesztánnak számottevő olaj- és gáztartalékai vannak, és gazdaságának ugyancsak jelentős ágazata a Kaszpi-tengeri halászat. A köztársaság jó gazdasági adottságai azonban csak kevesek számára alapozzák meg a magas életszínvonalat: a szervezett bűnözés és a térség instabilitása miatt a lakosság többsége Oroszország legszegényebbjei közé tartozik. Ez éles kontrasztban áll a helyi keresztapák gazdagságával. Mint a BBC fogalmaz, a mindennapok embere „az erőszak fenyegetettségének és a törvénytelenségek árnyékában él”.

Egy unalmas hétköznap
AP

Szulejmán Kerimov, az Anzsi Mahacskala tulajdonosa – s mint ilyen, Dzsudzsák Balázs kenyéradó gazdája – természetesen a gazdagok csoportjába tartozik. 1999-től 2007-ig az Állami Duma képviselője volt, most pedig tagja Oroszország Szövetségi Tanácsának, azaz a felsőháznak. Politikai befolyása mellett azonban a gazdasági sem elhanyagolható: a Forbes márciusi adatai szerint 7,8 milliárd dolláros nettó összvagyonnal Kerimov a világ száztizennyolcadik és Oroszország tizenkilencedik leggazdagabb embere.

(Az 1140 fős listán magyar állampolgár egy sincs, román kettő, orosz százegy. Soros György a negyvenhatodik.) A negyvenöt éves Kerimov a kilencvenes években az orosz bankszektorban és az olajiparban építette ki pozícióit, majd – egyebek között – aranyban utazott. A dagesztáni nagyvállalkozó anyagi helyzetét jól érzékelteti Jég nevű jachtja.

Kerimov 2006 novemberében autóbalesetet szenvedett: Ferrari Enzójával Nizzában nagy sebességgel nekiment egy fának és súlyosan megégett. Mindez arra ösztökélte, hogy létrehozzon egy, megégett gyerekek rehabilitációját elősegítő, évi kétszázötven-háromszázezer euró költségvetésű alapítványt. Egy másik, szintén Kerimov mecénáskodásával létrejött alapítvány pedig tehetséges, de szegény fiatalok hóna alá nyúl: egy moszkvai elit középiskolát működtet.

Szulejmán Kerimov (jobbra) egy helyi focimeccsen integet a páholyból.
AP

A mai értelemben vett Mahacskala viszonylag fiatal város: 1844-ben építették, mint erődöt, majd 1857-ben vált várossá Petrovszkoje néven. Mostani nevét 1921-ben nyerte el.

Ha az ember a tengerparti fövenyen akar napozni és figyelmen kívül hagyja, hogy a Kaszpi-tenger nem tenger, hanem a Föld legnagyobb tava, még mindig lehet fogást találni a mahacskalai parton. Egy abháziai honlap ugyanis áprilisban azt írta, hogy egy tavalyi baleset következtében a vízben oldott kőolajszármazékok mennyisége Mahacskalánál tizennégyezerszerese (!) a maximálisan megengedhetőnek.

A szórakozás is igen szegényes. Ha valaki például egy világhírű rockzenekar koncertjére kíváncsi, jobb, ha elkerüli Mahacskalát. Eddig például sem a Deep Purple, sem a Rolling Stones, sem pedig Carlos Santana nem koncertezett ott soha, holott a Purple 2008. szeptember 5-én a szibériai Hanti-Manszijszkban, 1991. szeptember 20-án pedig a nem kevésbé egzotikus Nyíregyházán játszott, míg Santana 2009. július 12-én Varasdon csapott a húrokba. A Stones Oroszországban kizárólag Moszkvában és Szentpétervárott lépett eddig fel.

Santana busza nem megy rá ilyen utakra
flickr.com/Bolshakov

Aki történelmi nevezetességekre kíváncsi Dagesztánban, annak sem Mahacskalába, hanem egy onnan száz kilométerre délre található városba, Derbentbe, Dagesztán második legnépesebb településébe kell utaznia. A Kaszpi-tenger partján, az azeri határtól mintegy negyven kilométerre található százhúszezres város állítólag Oroszország legrégibb városa, de az biztos, hogy a Kr. e. VIII. században már jelentős település volt a mai Derbent helyén. Az itt található úgynevezett Kaszpi-tengeri kapukat – ami tulajdonképpen egy hatalmas erődítményrendszer, melyet a helyi hagyomány Nagy Sándor kapuival azonosít – 2003-ban Világörökség részévé nyilvánították.

Végül egy érdekesség: Dagesztán adta a Vörös Hadseregnek azt a szovjet katonát, a 2010 februárjában elhunyt Abdelhakim Iszmajlovot, aki 1945 májusában a berlini Reichstagra elsőként kitűzte az önkényuralmi jelképekben gazdag szovjet zászlót.

AP

Szegő Péter