A következő években minden eddiginél jobban felértékelődik, hogy a cégek hogyan tudják a lehetséges munkavállalókat megtalálni és megnyerni maguknak, mindebben pedig a közösségi média megkerülhetetlenné válik.
A 2008-ban kezdődött gazdasági válságot követő fellendülésnek köszönhetően jelentősen élénkült a munkaerőpiac keresleti oldala – vagyis a cégek egyre több embert akarnak felvenni. A fellendülés révén jelentkező munkaerőkereslet-növekedés, illetve a főiskolák, egyetemek diplomásmunkaerő-kibocsátása – a pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás következtében nyíló olló miatt – új kihívások elé állítja a vállalatok HR munkatársait. Ennek oka, hogy tartósan külföldön vállalt munkát az a jelölti kör, amiből korábban lehetett meríteni. Ez a tendencia várhatóan folytatódik a következő néhány évben – derül ki a BrandJob sajtóközleményéből.
A szakemberek alapvetően két irányban látják a megoldást: egyrészt elengedhetetlennek tartják a közösségi média sokkal tudatosabb alkalmazását, másrészt megkerülhetetlennek tekintik az eddiginél szisztematikusabb, hosszú távú munkáltatói márkaépítést. Hadi László, a BrandJob a munkáltatói márkaépítéssel ügyvezető igazgatója szerint a cégeknek együtt kell élniük azzal, hogy a fiatalok számára a közösségi média vált az egyes számú tájékozódási pontjukká. Innen szereznek információt a barátaikról, ötleteket a programjaikhoz, itt hallanak a jópofa kezdeményezésekről, és nem utolsósorban innen kapják a lehetséges állásötleteket. Éppen ezért ma már nem elég, hogy valaki egyetlen hirdetésben, egyetlen alkalommal találkozzon az ajánlattal. Különböző időszakokban, több irányból kell megszólítani a célközönséget.
Ráadásul hiába érik el a jelöltet, ha a cég neve nem sokat mond vagy nem is szimpatikus. A legjobb jelölteket többen is bombázzák ajánlataikkal, ilyenkor különösen fontos, hogy a jelölt fejében milyen kép is él a cégről.
A világ vezető munkáltatói márka ügynöksége, a TMP Worldwide tavaly készített felmérése szerint Amerikában a 30 éven aluliak több mint fele reggel még az ágyból történő felkelés előtt megnézi a közösségi oldalait, a munkát keresők 27 százaléka pedig még a reggeli kikászálódás előtt ránéz a legfrissebb állásajánlatokra, és a Facebook-felhasználók 23 százaléka naponta több mint ötször megy fel a saját oldalára. Egyértelmű hát, hogy a közösségi média Magyarországon is megkerülhetetlenné vált: a közösségi csatornákon ugyanis bármikor el lehet érni a célcsoport tagjait. Viszont hiába posztol egy cég a Facebookon, a LinkedIn-n vagy a Twitteren, ha az üzenetátadás módja nem elég személyes és nem szólítja meg a lehetséges jelölteket, akkor semmit sem ér el. A szöveges álláshirdetéseket alig tizedannyian nézik meg, mint a szórakoztató, de tartalmas „infotainment” típusú üzeneteket.
Profi álláskeresőhőz profi HR-es
A közösségi média hosszú távon sem váltja ki azonban a személyzeti tanácsadók tudását. A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a fiatalok professzionális színvonalon tudják szakmai önéletrajzukat összeállítani és prezentálni, így a szükséges előszűréshez, a jelöltek tudásának valós felméréséhez szakértői tudásra van szükség. A kiválasztási folyamat során a HR-szakemberek a jelöltek személyes interjúztatásával, a tőlük érkező reakciók alapján alkothatnak képet arról, hogy ki a legmegfelelőbb az adott pozícióra.
A munkáltatói márkaépítés nem újdonság, első lépései már a 19. század végén megtörténtek. A John Deere 1895-ben már a farmereknek szóló saját magazint készített, a Michelin pedig 1900-ban jelentette meg az első Michelin Guide-ot. A sikeres munkáltatói márkaépítés középpontjában azóta is egy olyan vonzó vállalatkép áll, ahol a jelölt jó szívvel el tudja képzelni az adott cégről, hogy ott dolgozzon. Mindennek kulcsa a hiteles történetmesélés, ami egyszerre szolgálja a vállalat bemutatását és a vonzó munkáltatói márka kialakítását.
Hadi szerint ma már édeskevés egy munkatársat a kamera elé állítani, hogy elmondja: szeretek a vállalatnál dolgozni. Olyan hiteles tartalmat kell létrehozni, amit össze lehet kötni az aktuális állásajánlatokkal. A cégarculat építés így könnyíti meg a toborzási tevékenységet, és csökkenti le annak költségeit. A hitelességet pedig azzal is növelni tudjuk, ha elérjük és megnyerjük magunknak a véleményvezéreket. Ők azok, akik az adott célcsoportkörön belül rendszeresen követik a hírfolyamokat. Ha nekik megtetszik a mi hirdetésünk, még akkor is követni fogják és megosztják a híreinket, ha ők maguk éppen nem keresnek állást. A minőségi tartalom megosztásával ugyanis ők is erősítik a közösségükön belüli véleményvezéri pozíciójukat.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
