HVG

Még az előző önkormányzati választási kampány idején elhangzott az ellenzék vezetőjének szájából egy mondat, amely bonyolult és sokszoros áttételeken keresztül a múlt hét elején egyszer csak afféle önmagát beteljesítő jóslatnak bizonyult. 2002. augusztus 30-án több tízezer híve jelenlétében Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Magyar Televízió (MTV) székháza előtt néhány odavetett szó erejéig először tett említést a személye körül kibontakozott tömegmozgalom harci potenciáljáról, kijelentve: "Akár arra gondolhatnánk, hogy felemeljük ezt az épületet itt a hátunk mögött." Igaz, aztán így folytatta: "...de nem adunk ki ilyen jelszót (...), mert nem szeretjük a lökdösődést, és nem vagyunk úgy öltözve." Egy, az előző kormányzati ciklus trükköző semmittevését bevalló, önleleplező miniszterelnöki beszéd, egy, az utcai erődemonstrációk lehetőségét folyamatosan lebegtető ellenzéki pártelnök, egy krízishelyzetben gyanúsan tehetetlen rendőrség, s mindenekelőtt egy, az országot már-már gazdasági szükséghelyzetbe lavírozó kabinet együttesen kellett végül is ahhoz, hogy szeptember 18-án éjszaka valóban olyan "lökdösődés" kezdődjön az MTV székházánál, amely óhatatlanul befolyással lehet a hét végi szavazás eredményére is.

A helyhatósági választások küszöbén megint nem a polgármesterekre s az önkormányzatok majdani tagjaira összpontosul elsősorban a figyelem. A központi kérdés sokkal inkább az, hogy a miniszterelnök helyzetét közjogi értelemben abszolút nem érintő vasárnapi szavazás végső soron mégiscsak milyen hatással lesz Gyurcsány Ferenc pozíciójára. A vasárnap esti eredményhirdetés során nyilvánvalóan a fővárosi szavazási adatoknak lesz kitüntetett jelentősége, hiszen a jobboldal 1990 tavasza óta sem országgyűlési, sem önkormányzati választáson nem tudott győzni Budapesten. Ha Orbán Viktorék most mégis felülkerekednek, lélektani értelemben megrendítő erejű ütést kell kiállnia a balközép koalíciónak.

A kormánypártok mindenekelőtt a kerületekben tűnnek sebezhetőnek. A 2002-es Zugló-szindróma - a XIV. kerületben egymást "nyírta ki" négy éve az SZDSZ és az MSZP egyenként 32,6, illetve 29,4 százalékos eredményt elért jelöltje, miközben nevető harmadikként az ellenzéki jelölt 33,4 százalékkal befutott - az idén akár több városrészben is érvényesülhet. A közüzemi díjak felemelése nyomán amúgy is viharos gyorsasággal megfogyatkozott bázisú szocialisták és szabaddemokraták négy éve hat, az idén viszont összesen hét városrészben (Angyalföld, Csepel, Ferencváros, a XII. kerületi Hegyvidék, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc, Újpalota) indítanak egymással vetélkedő polgármesterjelölteket - hacsak az utolsó napokban nem kerül sor visszaléptetésekre.

A baloldalon a versengés azonban valójában még élesebb. Rákosszentmihályon például az MSZP új polgármesterjelöltjével szemben - immár független politikusként - az eddigi szocialista "kormányzó" is ringbe száll. Az aktuális erőviszonyokat figyelembe véve csaknem biztosra vehető, hogy a helyi képviselő-testületek összetétele vasárnap konzervatív irányba tolódik majd el (eddig a kerületekben együttvéve 374:232 arányú többségben volt a koalíció a jobboldali városatyákkal szemben). A mostanáig összesen 19 kerületi önkormányzatot vezető koalíció a hétvégén több városrészt (például az V. kerületet vagy Rákosszentmihályt) is elveszíthet a fővárosban.

Demszky Gábor széke is labilisabb, mint korábban bármikor. A főpolgármester 16 éves teljesítményével a koalíciós szavazók egy része is fölöttébb elégedetlen. Az egykori legendás szamizdatszerkesztő városvezetőként mindeddig nem tudott olyan maradandót alkotni, mint az egy évszázaddal ezelőtti kiemelkedő hazai polgármesterek, például a Székelyföld fővárosában működő (Kormos Marcell és Jakab Dezső építészpárost alkalmazó) Bernády György Marosvásárhelyen. A másfél évtizedes balközép kormányzás alatt Budapest legjelentősebb kereskedelmi útvonalai elsorvadtak, a belső negyedek lakosságát a benzingőz fojtogatja, a 23 részre szabdalt várost pedig 1873 után voltaképpen újra egyesíteni kellene.

Demszky csak azért számít ezúttal is a választás legfőbb esélyesének, mert a konzervatív választók, illetve a főpolgármester protesztszavazói várhatóan három jobboldali jelölt között fogják megosztani voksaikat. Ha a Fidesz a rendpárti Tarlós István helyett egy konzervatív-liberális jelöltet indít a fővárosban, a hétvégén nagy valószínűséggel őrségváltásra kerülne sor a Városházán. A budapesti közgyűlésben az eddigi 40:26-os koalíciós többség azonban e nélkül is jelentősen leolvadhat. Az sem teljesen kizárt, hogy Demszky egy jobboldali dominanciájú képviselő-testületet lesz kénytelen irányítani a következő ciklusban.

A megyei jogú városok felén az elmúlt napokban kormányellenes tüntetések söpörtek végig. A Budapesttel összességében azonos lélekszámú 22 településnek eddig csaknem a háromnegyedét (17 nagyváros) irányította koalíciós polgármester, a változás sok helyen azonban ugyancsak a levegőben van. A kormány korábbi hamis állításait beismerő balatonőszödi miniszterelnöki beszéd ("Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondtunk, az nem igaz (...) És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit.") nyilvánosságra kerülése után a vasárnapi választás kimenetele végső soron azon múlhat, ki tudja a maga javára fordítani az elmúlt napokban kialakult zavaros helyzetet.

Az MSZP igyekezete hetek óta arra irányul, hogy bebizonyítsa: az utcai demonstrációkért egyedül és kizárólag a békétlenséget szító Orbán Viktor a felelős. A Fidesz elnöke a kampány során kétségkívül okot szolgáltatott a támadásokra, midőn kétségbe vonta például a törvényes kormány legitimitását, vagy amikor a nép ellenállási jogát kezdte pedzegetni. Esztergomban pedig egyenesen úgy fogalmazott: "Minden voks kell, hogy meg tudjunk indulni a kormány ellen."

A jobboldal a múlt heti zavargások végső okát viszont a Gyurcsány-kabinet kudarcos működésére és a kormányzati hazudozások miatt előállt erkölcsi válságra igyekszik visszavezetni. Múlt hétfő óta a kormányfővel szemben a legsúlyosabb vád kétségkívül az, hogy képtelen volt megőrizni az országban a társadalmi békét, s rendőrminiszterével együtt alkalmatlannak bizonyult a karhatalom megfelelő mozgatására is.

Budapesttel ellentétben a vidéki Magyarországon a koalíciós pártok vasárnaptól szorosabbra zárják soraikat. A már említett 22 vidéki nagyváros közül 2002-ben még hat, most viszont már csak négy helyen (Debrecen, Pécs, Salgótarján, Dunaújváros) néznek például farkasszemet egymással a szocialista, illetve a szabaddemokrata polgármesterjelöltek. Ugyancsak a baloldali struktúrák lassú egybeépülése irányába mutat, hogy Csongrád és Veszprém megye után az idén már Somogyban is közös listán indul a megyei közgyűlésben az MSZP és az SZDSZ (a Fidesz és a KDNP mindenhol ezt a megoldást választotta, Szabolcs megyét kivéve, ahol a kereszténydemokraták nem állítottak jelölteket). Csökken valamelyest az egymással rivalizáló "piros", illetve "kék" polgármesterjelöltek száma a kisebb városokban is: négy éve 14, most - a HVG összesítése szerint - 12 ilyen, koalíción belüli összecsapásra kerül sor, egyebek közt Vácott, Komlón, Szarvason, Jászberényben, Gödöllőn, Várpalotán, Orosházán és Kiskunhalason. Az ilyen erőpróbákért időnként persze vidéken is komoly árat kell fizetni. Négy éve Tatán a szavazatok összesen 51 százalékát begyűjtő két baloldali polgármesterjelölt például végül is simán kikapott a Fidesz és az MDF 43 százalékos eredményt elért közös jelöltjétől. Dávid Ibolya pártja az idén egyébként már csaknem mindenhol saját jelöltet indított, csupán öt jelentősebb településen - Miskolcon, Mosonmagyaróvárott, Balassagyarmaton, Vecsésen, továbbá a főváros XVI. kerületében - közösködik még a Fidesszel (s részben az KDNP-vel).

"Nem vernek el bennünket. (...) Balga feltételezése az ellenzék vezérének, hogy attól, hogy ki győz az önkormányzati választásokon, az én kormányom politikája megváltozik" - e szavakkal igyekezett tartani a lelket híveiben a megostromolt MTV-nek nyilatkozva nem sokkal a Szabadság téri "csata" után a kormányfő, aki a műsorban egyébként többször is elhárította a lemondás gondolatát. Lendvai Ildikó frakcióvezető máshol úgy fogalmazott: az MSZP akkor tekintené kudarcnak a hétvégi eredményt, ha Budapest és a jelenlegi koalíciós irányítású városok többsége vasárnap nem a kormánypártokra szavazna. A hivatalos adatok szerint a 10 ezer lakosúnál nagyobb 162 hazai település közül 95 élén állt eddig kormánypárti polgármester.

BABUS ENDRE