Néhány ezren kókadoztak hétfőn a késő esti órákban az Országház előtt, s jobb híján Dévai Nagy Kamilla irredenta műnépdalos giccsműsorát hallgatták. Estére túl voltak a bizottságaik közötti rangsorvitán, s néhány ismeretlen szónokon - a kormánybuktató láz túljutott az első krízisen. A Belvárosra rátelepedett rendezvénysorozat a HVG keddi lapzártájakor jobbára a politikai túlélésért küzdő levitézlett ideológusok önmegvalósítását szolgálta. A tüntetők irányítását egyrészt a magát az 1956-os eszmék életben tartójaként meghatározó Forradalmi Nemzeti Bizottmány (FNB), valamint a rivális, polgári engedetlenségre buzdító Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (MNB) vállalta magára. Előbbi emblematikus figurája Ekrem Kemál György, akit 2001-ben az alkotmányos rend elleni szervezkedésért felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek. Egyelőre az MNB tűnik befolyásosabbnak - ezt Molnár Tamás, a radikális jobboldali internetes hírlap, a Kurucinfó publicistája vezeti, aki a tavaszi országgyűlési választásokon 3,84 százalékot ért el a MIÉP-Jobbik színeiben Szentendrén, s a Jobbik alelnöke volt, jelenleg pedig a Rendpárti Egyesület támogatottjaként próbálkozik bejutni Lipótváros önkormányzatába. A bizottság tagja az MTV-székház elleni múlt heti agresszióban oroszlánrészt vállalt Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, Takács András, a Történelmi Szociáldemokrata Párt volt szóvivője, illetve Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő, Piliscsaba független polgármesterjelöltje. Takács volt az, aki felhatalmazás nélkülinek minősítette hétfőn a frissen színre lépő harmadik csoportosulásnak, az Új Magyarországért Egyesületnek (ÚME) az Országgyűlés elnökéhez címzett petícióját, amelyet mások mellett aláírt Kelemen András (Fidesz-MPSZ) országgyűlési képviselő, egykori MDF-es külügyi politikai államtitkár, Makovecz Imre építész, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány létrehozója, Pozsgay Imre, az MSZMP kb egykori tagja, a Hazafias Népfront volt elnöke, a szintén volt kb-tag Szűrös Mátyás, a pártállam moszkvai nagykövete, rendszerváltáskori ideiglenes köztársasági elnök, aki most Kistarcsa polgármesteri posztjáért indul független jelöltként. A "nép nevében" mindössze három sorban közjogi nonszenszeket - alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását - követelő felhívást szimpatizánsként szignálta a román állampolgár Tőkés László református püspök is.

A két egykori kommunista főapparatcsikkal erősített jobboldal teljes spektruma felvonult a napközben néhány tucat lézengőt felvonultató, késő éjjelre rendre tízezresre duzzadt tüntetéseken: a Cion bölcseinek jegyzőkönyve című kiadványra éppúgy volt piac, mint Schmitt Pál Fidesz-alelnök, EP-képviselő beszédére. Ő egyébként múlt szombaton szólalt fel, jószándékú embereknek titulálva a résztvevőket. A "jószándékú résztvevők" máskülönben rokonszenvvel fogadták a rendőrség által garázdaságért körözött Budaházy Györgyöt, aki a 2002-es emlékezetes hídfoglalás egyik kulcsszereplőjeként vált ismertté, s akit most a Szabadság téri rombolásban való részvétel miatt keresnek mint a szovjet hősi emlékmű egyik megrongálóját. Az MNB amnesztiát követel a bűncselekménnyel gyanúsított tüntetőknek.

Az események rendőri kezelésére jellemző, hogy a fényképpel körözött Budaházy lapzártánkig kétszer is felszólalt az agyonbiztosított Kossuth téren, mégsem sikerült elfogni. Mások szerencsétlenebbnek bizonyultak Budaházynál, előzetes letartóztatásba került például a jobboldali radikalizmussal éppenséggel nem vádolható Tilos Rádió munkából hazatérő két műsorvezetője, Dávid Ferenc és Varga Dániel, s alighanem sokan más olyanok is, akik rosszkor voltak rossz helyen. Keddig egyébként 144 előzetest kiszabó elsőfokú bírói végzés született - rács mögé került az MTV-t ostromló dunakeszi rendőrtiszt, illetve egy szerződéses honvéd is -, öt gyanúsított védekezik házi őrizetben, négyen kerültek lakhelyelhagyási tilalom alá, 15-en maradtak szabadlábon. Szabálysértési eljárásban nyolc tüntetőre róttak három-három nap elzárást. Az MTV-székház elleni attakot tehetetlenül figyelő rendőrök szerdára és csütörtökre virradóan több erélyt mutattak ugyan, mégis úgy tűnik, a pesti polgárháború azért maradt abba, mert a résztvevők, esetleg felbujtóik más elfoglaltságot találtak. Szembetűnő a rendőrséget felügyelő kormány határozatlansága is. A válságkezelésben önmagát rendre alulmúló Petrétei József rendészeti miniszternek például hétfői sajtótájékoztatóján még sejtése sem volt, mi a teendő, ha a demonstrációk a kampánycsend idején sem maradnak abba - amire egyébként lapzártánkkor alapos esély mutatkozott.

Az ÚME petíciója szerint követelésük teljesítésének elodázása - választ az aláírók 48 órán belül kértek - "a tüntetések eszkalációjához" vezethet. A nem is nagyon burkolt fenyegetés nélkül is félő: a polgárháborús tűzszünet ideiglenesnek bizonyulhat. A Fideszben napokig tartó vita után győzött a józan ész, s jó politikai érzékkel a választások utánra halasztották az eredetileg szombatra tervezett nagygyűlést. A kormány magas labdát adott fel, amikor kiszivárogtatott egy a zavargásokhoz köthető, részleteiben azóta is homályos terrorfenyegetésről szóló nemzetbiztonsági jelentést - a fideszesek nem minden alap nélkül hivatkozhattak arra, hogy a kabinet nem képes fenntartani a rendet. Csakhogy eközben Orbán Viktor pártelnök nem változtat fő mondanivalóján, amelynek lényege: a vasárnapi voksolás valójában nem helyhatósági, hanem kvázi népszavazás, amellyel alkalmasint kormányt lehet buktatni (kormányoldalról is hallani hasonló érveket, amely szerint a választás döntés a rend és a káosz között). Borítékolhatóan lesz olyan adatsor, amely alapján az ellenzék az önkormányzati választások győztesének nyilváníthatja magát. A kormány azonban ettől a helyén marad - pontosabban, ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem szolgálja ki hivatali idejét, annak formálisan nem az lesz az oka, hogy pártja alulmaradt az önkormányzati választáson -, ám az egyelőre kiszámíthatatlan, mit lép erre a Fidesz által összetrombitált tömegnek az a radikális szekciója, amely készpénznek vette Orbán szavait.

RÁDI ANTÓNIA