A koronavírus-fertőzés hatására olyasmi történik a szervezetben, ami a rákellenes küzdelemben is hasznosítható – és természetesen nem kell hozzá elkapni a Covidot.
A Coviddal kapcsolatban kevesen gondolnak bármi pozitívra, pláne a súlyos fertőzéssel kapcsolatban. Pedig úgy tűnik, van valami, amiben akár még az emberiség szolgálatára is lehet a 2020-ban az egész világot megbénító vírus: segíthet a daganatok zsugorításában. Ez persze nem azt jelenti, hogy a rákbeteg embereknek a koronavírus elkapása lenne a gyógyír; ennél összetettebb a folyamat.
A Journal of Clinical Investigation tudományos folyóiratban publikált tanulmány megállapításai egereken végzett kutatásokon alapulnak, és új lehetőségeket nyithat a rák kezelésében. Egyúttal rávilágít az immunrendszer és a rákos sejtek közötti komplex kölcsönhatásokra is – összegez a The Conversation hasábjain Justin Stebbing, az Anglia Ruskin Egyetem orvosbiológia-tudományok professzora.
Mint írja, a tanulmány a fehérvérsejtek egy konkrét típusára, a monocitákra összpontosított. Ezek az immunsejtek rendkívül fontos szerepet töltenek be a fertőzésekkel, valamint az egyéb fenyegetésekkel szembeni védekezésben – de a daganatok olykor „rákbarát sejtekké” alakítják őket, és így pont hogy a rákos sejteket kezdik védeni az immunrendszerrel szemben.
A kutatók azt fedezték fel, hogy a súlyos koronavírus-fertőzés hatására a szervezet „különleges” monociták termelésébe kezd, melyek egyedi rákellenes képességekkel is rendelkeznek: amellett, hogy a vírust megcélozzák, még a rákos sejtek ellen is felhúzzák a kesztyűt.
A kutatók szerint a speciális monociták rendelkeznek egy speciális receptorral, ami jól tud kötődni a Covid RNS egyik specifikus szekvenciájához. Ankit Bharat, a tanulmány egyik szerzője a zár-kulcs analógiát hozta példának: „Ha a monocita a zár, és a Covid RNS a kulcs, akkor utóbbi tökéletesen illeszkedik”.
Hogy teszteljék az elméletüket, a kutatók előrehaladott – negyedik stádiumú – rákos megbetegedésben szenvedő egereknek adtak olyan gyógyszereket, melyek a súlyos Covid-fertőzésre adott immunválaszt utánozták, és elindították a korábban említett speciális monociták termelődését.
Az eredmények bíztatóak: négy különböző ráktípusnál is a daganatok zsugorodását figyelték meg.
Szemben a hagyományos monocitákkal, ezeket a daganatos sejtek nem tudták a saját „szolgálatukba” állítani, és meg tudták tartani a rákellenes képességeiket is. Sőt, a tumorok helyére tudtak kerülni, és akcióba is lendültek, és megtámadták a rákos sejteket. Ez azt jelenti, hogy a rák elleni küzdelemben már nem feltétlenül szükséges a T-sejtekre koncentrálni, melyek csak 20–40 százalékban működnek. Az új módszerrel azonban lehetőség nyílhat a tumorok szelektív támadására.
Természetesen az egérkísérletek sikere még nem jelenti azt, hogy automatikusan működni fog emberek esetében is, és további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy az emberi szervezet hogyan reagál rá. Mindenesetre, ha beválik, új gyógyszerek és vakcinák fejlesztését eredményezheti a jövőben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.