Váratlan felfedezés: a súlyos Covid-fertőzés segíthet a rák legyőzésében
A koronavírus-fertőzés hatására olyasmi történik a szervezetben, ami a rákellenes küzdelemben is hasznosítható – és természetesen nem kell hozzá elkapni a Covidot.
A koronavírus-fertőzés hatására olyasmi történik a szervezetben, ami a rákellenes küzdelemben is hasznosítható – és természetesen nem kell hozzá elkapni a Covidot.
Egy élesztőfélét vizsgálva sokkal közelebb jutottak a kutatók ahhoz, hogy végre megértsék sejtek alvó állapotba kerülésének rejtélyét. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a szervezet hatékonyan küzdhessen a daganatok ellen.
Hamarosan egereken is kipróbálják a Notre Dame Egyetem kutatói által fejlesztett apró eszközt, mely a fénnyel veszi fel a harcot a szervezet mélyebb részein megbúvó daganattal.
Amerikai kutatók infravörös fény segítségével addig gerjesztették a daganatok megfestéséhez használt molekulákat, amíg azok szó szerint szét nem rázták a rákos sejteket.
Ígéretes eljárást dolgoztak ki a Sencseni Egyetem kutatói, akik az E. coli-baktériumot fordítják a daganatok ellen. Egérkísérletekben már rendkívül jó eredményeket mutatott a módszer.
Fontos felfedezést tettek a londoni Francis Crick Intézet szakemberei: az ősi vírusok maradványai, melyek évmilliókat töltöttek a DNS-ünkben elrejtőzve, segíthetnek leküzdeni a rákot – elképzelhető, hogy egyszer egy rák elleni vakcina fejlesztésében is szerepet játszhatnak.
Az amerikai Cornell Egyetem kutatói szerint a rákos sejteket egy olyan réteg veszi körül, ami elrejti őket az immunsejtek elől. Most kiderült, minél vékonyabb ez a réteg, annál hatékonyabban pusztíthatók el ezek a sejtek.
Immunsejtekké alakítják a rákos sejteket a Stanford kutatói, melyeket így meg tudnak tanítani arra, hogy hogyan is kell harcolni a rákkal.
A Sydney-i Műszaki Egyetem (UTS) mérnökei piacra dobnák azt a készüléket, ami a tumorsejt anyagcseréjére figyelve képes azt azonosítani a vérmintában. A találmány milliók életét mentheti meg.
Az iKnife nevű sebészkés korábban már több daganattípusnál bizonyított, és most a méhrákos sejtek azonosításában is jeleskedett.
A szakemberek egy vizsgálat során arra jutottak, hogy mellrákban szenvedők esetében éjszaka, alvás közben sokkal több olyan sejt kerül a tumorból a véráramba, ami áttétet képezhet, mint nappal, az ébrenlét során.
A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku kapja az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.