A szakemberek egy vizsgálat során arra jutottak, hogy mellrákban szenvedők esetében éjszaka, alvás közben sokkal több olyan sejt kerül a tumorból a véráramba, ami áttétet képezhet, mint nappal, az ébrenlét során.
A daganatos megbetegedés önmagában is súlyos egészségügyi probléma, a legveszélyesebb azonban az, amikor a rákos sejtek bekerülnek a véráramba, hogy aztán a test különböző részeire vándoroljanak. Ezt a szaknyelv metasztázisnak hívja, amit a köznyelv áttétként ismer.
A szakemberek most ezzel a folyamattal kapcsolatban jutottak egy igen megdöbbentő felfedezésre. A Nature-ben megjelent publikáció szerint az emlőrákos betegeknél ezek a keringő tumorsejtek (circulating tumor cells, CTC)
nagyobb valószínűséggel kerülnek be a véráramba éjszaka, mint nappal.
Qing-Jun Meng, a Manchesteri Egyetem tudósa szerint a felfedezés feltár néhány olyan működési folyamatot az emberi szervezettel kapcsolatban, amiről eddig nem sokat lehetett tudni. Mindez lehetővé teheti, hogy a daganatos megbetegedés előrehaladását is jobban nyomon tudják követni.
Nicola Aceto, a tanulmány társszerzője, a svájci ETH tudósa szerint a tudományos közösség évek óta vitázik azon, hogy a szervezet cirkadián ritmusa hogyan befolyásolja a rák kialakulását. A mostani tanulmánnyal világossá vált, hogy „a daganatok akkor ébrednek fel, amikor a beteg elalszik” – jelentette ki Aceto. A szakember szerint mindez komoly előrelépés a metasztázis megértésének terén.
Az ember vagy a gép szűri ki jobban a mellrákot?
Mégsem jobbak az algoritmusok az embereknél - legalábbis emlőrákszűrésben. Erre jutott a brit Warwicki Egyetem kutatógárdája, miután végignézte az utóbbi évek erre vonatkozó tudományos közleményeit.
A Nature emlékeztet: 2007-ben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség szakemberei a megzavart cirkadián ritmust potenciálisan „rákkeltő” besorolással illették, miután a hosszú távú tanulmányok arra jutottak, hogy az éjszakai munkát végző nők – például légiutaskísérők vagy nővérek – esetében nagyobb a kockázata a mellrák kialakulásának. Hogy ez miért van így, az továbbra is nyitott kérdés.
Az ember cirkadián órája, amit olyan gének vezérelnek, amelyek különböző molekulák előállításáért felelősek a nap 24 órájában, számos folyamatra hatással van, így például az anyagcserére és az alvásra is. Aceto szerint azonban a kutatók úgy gondolták, hogy a rákos sejtek annyira mutálódtak, hogy azokra nincs hatással a cirkadián ritmus. A szakember és csapata azonban azt vette észre, hogy a kísérleti egerek vérmintáiban a nap eltérő időpontjaiban eltérő mennyiségű CTC volt jelen. Emiatt 30, kórházban fekvő mellrákos nőtől is vért vettek két időpontban: hajnali 4-kor és délelőtt 10 órakor.
Nagyon ígéretesnek tűnik egy mellrák elleni gyógyszer
Egy olyan területen, ahol az orvosok évtizedek óta keresik a választ a kérdésre: miért válik az egyik abnormális mintázat veszélyesebbé, mint a másik, egy friss szemmel érkező algoritmus sokat segíthet - véli Hannah Fry matematikus. Részlet az Emberek és gépek című könyvből.
A kutatók azt találták, hogy a vérben lévő CTC-k majdnem 80 százaléka a hajnali 4 órási mintában volt jelen, vagyis akkor, amikor a betegek még pihentek. A csapat meglepődött az eredményen, mert eddig az volt az alapvetés, hogy a CTC-k folyamatosan kerülnek a vérbe. A kutatók ezután emlődaganatos sejteket ültettek az egerekbe, és elkezdték figyelni a CTC-k szintjét. Kiderült, nappal sokkal több volt az állatok vérében, mint éjszaka, akár 88-szor is több. Az egereknek fordított cirkadián ritmusuk van, vagyis éjszaka aktívak, nappal pedig pihennek. Mindez azért fontos megállapítás, mert az orvosok a vérminták alapján tudják nyomon követni azt, hogy egy daganatos beteg állapota hogyan alakul, mennyire áll fenn a veszélye az áttétképződésnek.
Csakhogy az ehhez szükséges vérmintát általában nappal veszik le, ami ezek szerint félrevezető eredményhez vezet.
Új gyógyszerrel kísérleteznek a tudósok, ami segíthet az immunrendszernek legyőzni a rákos sejteket
A Harvard Egyetem Wyss Intézetének kutatói a kemoterápiás és az immunterápiás szerek ötvözésével hoztak létre egy újfajta gyógyszert. Egyelőre csak egereken próbálták ki, de ott igen hatékonynak bizonyult.
Az, hogy az alvás miért nyúl bele a CTC-k szintjébe, egyelőre nem tudni. A feltételezések szerint ennek a hormonokhoz lehet köze, amelyek az alvást is szabályozzák. Az egerek esetében a tesztoszteronnal vagy inzulinnal történő kezelés változtatni tudott a CTC-k szintjén. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: az alvást nem szabad ellenségnek tekinteni. A tanulmányok kimutatták, hogy azoknál a rákos betegeknél, akik hét óránál kevesebbet alszanak naponta, nagyobb a halálozás kockázata. Emellett az egereknél a cirkadián ritmus megzavarása felgyorsíthatja a rák terjedését.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.