Új exobolygóra bukkantak a csillagászok, amely a Barnard-csillag körül kering. Az égitest nagyjából 6 fényév távolságra van a Földtől (a Barnard-csillag az ötödik legközelebbi csillag a bolygónkhoz), a kutatók pedig az újonnan felfedezett bolygóját Barnard b néven regisztrálták – írja az Interesting Engineering. Bár a 6 fényév alapjában véve nagy távolság, kozmikus léptékben mérve gyakorlatilag a Föld szomszédjáról beszélhetünk.

A szakemberek régóta figyelik már a Barnard-csillagot abban a reményben, hogy földszerű bolygót találnak a közelében. Maga a csillag egy vörös törpe, ami a leggyakoribb típusú ilyen égitest a Tejútrendszerben. Emiatt azonban szabad szemmel nem, csak teleszkóp segítségével lehet megfigyelni.

A kutatók gyakran fókuszálnak a hideg csillagokra – ilyen a vörös törpe is –, mivel ezeknél a lakható zóna közelebb van az égitesthez, mint a Nap ugyanezen régiója a Naphoz. Ez egy olyan távolságot jelent a központi csillagtól, ami lehetővé teszi, hogy folyékony víz legyen az abban keringő bolygó felszínén. Mivel a hidegebb csillagokhoz közelebb van ez a zóna, így az esetlegesen abban keringő bolygóknak is rövidebb a keringési periódusa, mint például a Naprendszerben a Földnek. Ez könnyebb megfigyelést tesz lehetővé a csillagászok számára.

A spanyol kutatók – egész pontosan a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet tudósai – a Chilében található Very Large Telescope nevű rendszerrel figyelték meg a Barnard-csillagot, és azt vették észre, hogy egy objektum egy meghatározott periódusban elhalványítja a fényét. Kiderült, hogy egy bolygóról van szó – ez lett a Barnard b –, ami hússzor közelebb kering a csillagához, mint a Merkúr a Naphoz. Ennek ellenére nincs rajta olyan pokoli hőség, a felszínén nagyjából 125 Celsius-fok uralkodik – derült ki az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban megjelent publikációból.

A bolygó keringési periódusa meglehetősen rövid: csupán 3,15 földi napig tart egyetlen év a bolygón, vagyis ennyi idő alatt kerüli körbe egyszer a vörös törpét. A tömege nagyjából fele akkora, mint a Vénuszé.

„A Barnard b az egyik legalacsonyabb tömegű ismert exobolygó, és egyike azon keveseknek, amelyek tömege kisebb, mint a Földé. De a bolygó túl közel van a fogadócsillaghoz, közelebb van a lakható zónánál” – nyilatkozta González Hernández, a tanulmány vezető szerzője. Emiatt nincs a bolygó felszínén folyékony víz, ami jelen tudásunk szerint az élet kialakulásának egyik alapfeltétele.

A kutatók egyébként a mérési adatok alapján úgy gondolják, hogy további három bolygó lehet még a Barnard-csillag körül, ám ennek megerősítéséhez további mérésekre lesz szükség.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.