Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Dán kutatók szerint példátlan hatása lett a globális felmelegedésnek Grönland keleti részén, ahol egy olvadó gleccser miatt roppant meg és omlott össze egy hegycsúcs. A hatását az egész világon érezni lehetett.
Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. szeptember 16-án különös esemény történt Grönlandnál: beleomlott egy 1200 méter magas hegycsúcs a Dickson-fjordba, miután a globális felmelegedés miatt olvadásnak indult gleccser már nem tudta tovább megtartani a sziklafalat. Az esemény óriási cunamit eredményezett, a hullámok kezdetben 200 méter magasak voltak. A hullámok több mint egy héten át csapkodtak a kanyargós fjordban, és mint kiderült, ennek hatását nemcsak helyben, hanem
az egész bolygón érezni lehetett.
A The Guardian beszámolója szerint a tudósok a világ számos pontján érzékelték a földmozgást, ez azonban annyira szokatlan volt, hogy kezdetben nem tudták, hogy mi okozhatja. Az esemény kilenc napon át tartott, hatását pedig Alaszkában, Norvégiában, Kanadában és Chilében is érezni lehetett. Kristian Svennevig, a Dániai és Grönlandi Geológiai Szolgálat tudósa szerint a globális felmelegedés bolygóra gyakorolt hatása eddig is érezhető volt, a 2023-as esemény azonban megmutatta, még pusztítóbb lehet a Föld számára a változás, mint azt eddig gondolták.
Az eseményről és annak hatásairól a Science folyóiratban jelent meg egy tudományos publikáció.
Svennevig szerint a sziklafal leomlása utáni jelek sokkal hosszabbak és egyszerűbbek voltak, mint a földrengés után mérhető mozgások, amelyek általában percekig, vagy legfeljebb órákig tartanak. A kutatók ezért usóként, vagyis azonosítatlan szeizmikus objektumként (unidentified seismic object) jelölték meg a méréseket.
A történés már önmagában is különleges, ez volt ugyanis Kelet-Grönland első földcsuszamlása, ilyesmire ott eddig nem volt példa. Mivel a hullámok elpusztítottak egy 200 éves lakatlan inuit területet, így úgy vélik, legalább 200 éve kellett, hogy az utolsó ilyen esemény megtörténjen.
A szóban forgó helyszín az Elle-szigeten található, ami az eseménytől mintegy 70 kilométerre helyezkedik el. Egykor vadászok és felfedezők alapították, jelenleg a dán katonaság használja, de a szökőár idején üresen állt a terület.
A The Guardian szerint a Dickson-fjordban gyakran közlekednek turistahajók. Egy 200 embert szállító hajó például a közelben feneklett meg, és nem sokkal azelőtt sikerült csak kiszabadítani, hogy az esemény bekövetkezett. Ha ez nem történik meg, a hajót 4-6 méteres hullámok kapták volna telibe.
Stephen Hicks, a University College London kutatója szerint 15 ország 40 intézményének 68 tudósára volt szükség, hogy megfejtsék, mi történt a bolygón, ami kiváltotta a globálisan érzékelhető furcsa szeizmikus jeleket. A vizsgálat során méréseket végeztek, műholdképeket elemeztek, valamint számítógépes szimulációt futtattak le a cunami hatását vizsgálva.
A tudományos publikáció szerint 25 millió köbméter jég és szikla csapódott a fjordba. A földcsuszamlás iránya a fjordra merőleges volt, így ez, valamint a fjord alakja is hozzájárult ahhoz, hogy a földcsuszamlás energiájának nagy része a fjordon belül maradjon, és sokáig rezonáljon a bolygón.
A kutatók úgy vélik, a jövőben az ilyen események még gyakoribbak lesznek, és előbb-utóbb áldozatokat is szednek majd a történések. Ezúttal csak a szerencsén múlt, hogy épp nem volt senki a közelben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
