A szeretet igen sokféle lehet, és egy új kutatás most arra is rávilágított, miért is használjuk tulajdonképpen helyesen ezt az egyetlen szót erre az igen szerteágazó érzelemre. A finnországi Aalto Egyetem kutatói funkcionális mágneses rezonancia képalkotást (fMRI) használva figyelték az agyi tevékenységet, miközben kísérleti alanyaik a szeretet hat különböző típusára összpontosítottak. A vizsgálat kiterjedt a gyerekek, a romantikus partnerek, a barátok, az idegenek, a háziállatok és a természet iránti szeretetre is.

„Első alkalommal látod újszülöttedet. A baba puha, egészséges és jó illatú – életed legnagyobb csodája. Szeretetet érzel a kicsi iránt” – olvasható az egyik történetben. „Otthon heversz a kanapén, és a kedvenc macskád odabújik hozzád. A macska összegömbölyödik melletted és álmosan dorombol. Szereted a kedvencedet” – olvasható egy másikban. Az ezekre a történetekre adott agyi válaszokat összehasonlították a semleges történetekre adottakkal, amelyekben nagyon kevés történt, például a busz ablakán való kitekintés vagy egy szórakozott fogmosás.

Az MRI vizsgálatok azt mutatták, hogy a szeretet főként az agy azon területein lakozik, amelyek a társas jelzések feldolgozásával vannak kapcsolatban. Az is kiderült, hogy a legintenzívebb agyi tevékenységet a gyerekek iránti szeretet váltotta ki, amelyet szorosan követett a szerelem. Az elképzelt szülői szeretet esetében óriási aktivitást tapasztaltak az agy jutalmazó rendszerében, és ilyet nem tapasztaltak más típusú szeretetnél. A gyermek iránti szeretetet a szerelem érzése követte.

Az agyi aktivitást befolyásolta a szeretett személy közelsége, valamint az, hogy emberről, állatról vagy természetről van-e szó. Az idegenek iránti együttérző szeretet kevésbé aktiválta az agyat, mint a közeli kapcsolatok érzelme. Érdekes megfigyelés volt, hogy a természet iránti szeretet megvilágította az agy jutalom- és vizuális területeit, viszont nem érintette a szociális területeket. Az alanyok agyi reakcióiból az is kiderült, hogy megosztotják-e életüket egy szőrös barátjukkal avagy sem: a szociális agyterületek ugyanis aktívabbak az állattulajdonosoknál.

A mostani eredmények azt mutatják, hogy a szeretet érzése során kialakuló idegi aktivitás a szeretet tárgyától függ. Az interperszonális (emberek közötti) szeretet lényegesen jobban aktiválta a társas kogníció agyterületeit az úgynevezett temporoparietális csomópontban és a középvonali struktúrákban, mint a háziállatok vagy a természet iránti szeretet. Az állattartóknál az állatok iránti szeretet szignifikánsan jobban aktiválta ugyanezeket a régiókat, mint a kisállatok nélkül élő résztvevőkben. A szorosabb emberi kötelékek közötti szeretet lényegesen erősebb és szélesebb körben aktiválódott az agy jutalmazó rendszerében, mint az idegenek, háziállatok vagy a természet iránt érzett rajongás – foglalták össze a kutatók a Cerebral Cortex című szakfolyóiratban. Véleményük szerint a szeretet élményét biológiai és kulturális tényezők egyaránt alakítják, amelyek a kötődés alapvető neurobiológiai mechanizmusaiból erednek.

A szeretet agyi működésének a megértése megalapozhatja a szeretetről, a tudatról és az emberi kapcsolatokról szóló filozófiai vitákat. A kutatók azt is remélik, hogy eredményeik javítják a mentális egészségügyi kezeléseket olyan állapotok esetén, mint a kötődési zavarok, a depresszió és a párkapcsolati problémák.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.