Amerikai kutatók az egérkísérletek során arra a következtetésre jutottak, hogy mindösszesen háromféle neuron képes irányítani az ember étkezését. Ez annyit tesz: valójában reflexből eszünk.
A Liverpooli Egyetem tudósai szerint a talin nevű fehérje miatt szaporodhat el az a fehérje az agyban, ami miatt megindulhat a memóriavesztés például az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.
Német kutatók új megvilágításba helyezték azt, hogyan kódolja az agyunk a matematika egyik legelvontabb definícióját, a nullát, amelynek értelmezése egyáltalán nem magától értetődő.
Grafénból készült, atomnyi vastagságú chipet fejlesztett egy nemzetközi kutatócsapat, amit most először ültetnek majd be egy agydaganattal küzdő emberbe. Ha beválik, az epileisziáról és a stroke utáni agyi működésről is többet lehet majd megtudni.
Nem bízza a véletlenre az agyunk az információk tárolását, egy emlékről másolatokat is készít. Az emlékek azonban nem maradnak változatlanok a rögzítésük után, a tartalmuk frissíthető esetleges külső vagy belső hatások esetén – derítették ki svájci kutatók.
Japán kutatóknak elsőként sikerült lekövetniük, hogyan pattog az agyban a vizuális információ, és miként áll össze annak értelmezése.
Amerikai kutatók MRI-vizsgálat segítségével figyelték meg, milyen változásokon ment át azon serdülő fiúk és lányok agya, akik végigélték a koronavírus-járvány miatti lezárásokat.
A szeretet egy hihetetlenül összetett emberi érzés, amelynek sokféle megnyilvánulása lehet, a gyerekeink érzett imádattól kezdve egészen a szerelem érzéséig. Finn kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon hol és hogyan érzékeli az emberi agy a különféle szívbéli megnyilvánulásokat.
Brit kutatók kétféle prebiotikumot vizsgáltak, hogy azok szedése milyen hatással van az idősebb tesztalanyok agyára. Az eredmény igen biztató.
Egy katona, David Metcalf segélykiáltása és öngyilkossága kellett ahhoz, hogy az amerikai Védelmi Minisztériumnál elkezdjék vizsgálni, milyen hatást gyakorol az agyra a fegyverek elsütése. Öt év pedig ahhoz, hogy az információ eljusson az amerikai haditengerészethez.
Az emberi agy információtároló képessége csodálatos, és most kiderült, még annál is lenyűgözőbb, mint eddig hitték. Csaknem tízszer annyi „adatot” képes ugyanis raktározni, mint amennyit állítottak róla.
Iráni és német kutatók szerint ha az agy megfelelő részét rövid ideig elektromos stimuláció éri, az segíthet enyhíteni az érzelmi traumával járó tüneteket – a depressziót, a szorongást és a rossz kedélyállapotot is.