Az Atlanti-óceán nevéből ered egy új, pillanatok alatt igen divatossá vált étkezési szokás, az atlanti étrend. Tele van vele a TikTok, influenszerek esküsznek a mediterrán étrendre nagyon hajazó étkezésre. Az alapanyagokat (gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, tenger gyümölcsei és persze halak) elnézve valóban egészséges lehet így étkezni, de vajon mit gondolnak erről a szakemberek? E kérdés nyomába eredt a Newsweek.

Maria del Mar Calvo Malvar, a Santiago de Compostelai Klinikai Egyetemi Kórház laboratóriumi orvostudományi specialistája mindenekelőtt az étrend apróbb részleteit elemezte. Az északnyugat-Spanyolországból és Észak-Portugáliából származó atlanti étrend a friss, szezonális és helyi forrásból származó összetevőkre helyezi a hangsúlyt. A szakember szerint az alapvető élelmiszerei közé tartoznak a gyümölcsök, zöldségek, különösen a káposztafélék, a teljes kiőrlésű kenyér, a burgonya, a hal és a tejtermékek. A halakat és a tenger gyümölcseit pedig hetente legalább 3–4 alkalommal kell fogyasztani. Az olívaolaj az elsődleges főzési zsír, sütés helyett pedig inkább gőzöléssel, főzéssel vagy párolás készítik az ételeket.

A mediterrán étrend is gazdag teljes kiőrlésű gabonákban, gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben és olívaolajban, azonban – magyarázza a szakember – ezekben a csoportokban elfogyasztott élelmiszerek azok, amelyek megkülönböztetik a kétféle étrendet. A brokkolit, káposztát, kelkáposztát és más zöld levelű zöldségeket bőségesen fogyasztják az atlanti konyhában. A hal- és tejtermékek fogyasztása is magasabb ebben a gasztronómiában, és a bor elsőbbséget élvez a sörrel szemben.

Míg a mediterrán étrend és a dél-európai atlanti étrend egyaránt magában foglalja a friss hal és tenger gyümölcseinek fogyasztását, ez utóbbi nagyobb hangsúlyt fektethet a tipikus atlanti tenger gyümölcsei, például tőkehal, lazac, garnélarák, a szardínia és helyi kagyló fogyasztására – állítja Alberto Coelho, a Santiago de Compostelai Egyetem kémiaprofesszora, ami persze érthető az óceánokhoz való hozzáférés miatt. Emellett azért sovány húsok, például baromfi és vad fogyasztása is megengedett esetenként.

És akkor most nézzük, milyen egészségügyi előnyökkel ját az atlanti étrend. Például jó közérzettel és hosszú élettel – mondja Coelho, arra is utalva, hogy bizonyítottan rákellenes és antioxidáns hatásai vannak a dél-európai atlanti étrend különböző összetevőinek. Olyan anyagokra utal, amelyek megtalálhatók a polipban, a kagylóban, a káposztában, az őshonos olívaolajban és például a Padron paprikában.

Madridi, portói és harvardi kutatók tanulmánya már 2021-ben kimutatta, hogy azoknál a 60 év feletti felnőtteknél, akik az atlanti étrendet követik, alacsonyabb a halálozási kockázat. Calvo Malvar laboratóriumának kutatói pedig arra találtak bizonyítékokat, hogy ez az étrend az anyagcserére is előnyös hatással lehet. A JAMA Network folyóiratban közzétett legfrissebb tanulmányból pedig az derült ki, hogy az atlanti étrend összefüggést mutatott az egészséges bélmikrobiótával és a különböző szív- és érrendszeri kockázati tényezők alacsony szintjével, mint például a koleszterin, a trigliceridek, a C-reaktív fehérje (gyulladásjelző), az inzulinrezisztencia, a vérnyomás, a testsúly és a derék kerülete. Azt is kimutatták, hogy azoknál a családoknál, akik az atlanti gasztronómiát részesítették előnyben, egyharmadával csökken a metabolikus (anyagcserével kapcsolatos) tünetek kialakulásának kockázata (a kontrollcsoporthoz képest).

Mindemellett az atlanti étrend a rugalmasság, az ízletesség, a jóllakottság és a megfizethetőség egyedülálló kombinációját kínálja, így vonzó választás lehet az egészséges táplálkozást keresők számára. Az ötletes, de egyszerű ételekkel jellemezhető kulináris hagyománya kiválóan alkalmas a mai mozgalmas életstílushoz.

Akkor most jobb az atlanti a mediterrán étrendnél? Coelho szerint mindkettő nagyon egészséges, és a kettőjük közötti választást számos személyes tényező bfolyásolhatja. Calvo Malvar szerint is mindkét étkezési minta egészséges és élvezetes. „Úgy gondolom, hogy nem az a kérdés, hogy melyik az egészségesebb, hanem hogy melyik táplálkozási minta felel meg a legjobban annak a lakosságnak, ahol ezt népszerűsítik.” Az viszont már bizonyított, hogy az étrenddel módosíthatók a szív- és érrendszeri és más krónikus betegségek kockázati tényezői, valamint hogy az étrendi változtatások kulcsfontosságú stratégiát jelentenek az évente több millió haláleset megelőzésében szerte a világon.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.