Valószínűleg senkinek nem jelent újdonságot – pláne a hőhullám közepén –, hogy a városokban sokkal melegebb lehet a nyáron, mint a városhatáron kívül eső zöld területeken. A beton és az aszfalt rengeteg hőt tárol el, amit aztán a hűvösebb éjszaka folyamán enged ki magából, ezzel tartva folyamatosan melegen a városokat. Mivel a 20 Celsius-fok feletti hőmérséklet nagyobb valószínűséggel rontja az alvás minőségét, a városok hűtése a változó éghajlat mellett egyre fontosabb kérdés.

Erre a problémára kínálhatnak megoldást a hideg levegős folyosók – írja a Deutsche Welle.

A lap arról ír, a zöld sávok, folyók, tavak, vasútvonalak és széles fákkal szegélyezett utcák folyosóként működhetnek, amelyen keresztül a hidegebb külterületi levegő beáramlik a fülledt városközpontokba. A zöldterületeken a levegő a párolgásnak köszönhetően lehűl, így hűvösebbé válik, mint a betonnal, aszfalttal beépített részeken. Hogy mennyivel lehet hűvösebb egy ilyen terület, azt nemrég Heves vármegyében hőkamerával mutatták meg.

Ám mivel a hideg levegő csak néhány centiméterrel áramlik a talaj felett, ezért minden nagyobb objektum akadályozhatja ezt a mozgást. Ilyenek lehetnek az épületek, éppen ezért a városok tervezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy ez a természetes hűtőmechanizmus érvényesülni tudjon.

A lap szerint a városokban a fák ültetésével, az épületek homlokzatainak zöldítésével, vagy épp a rengeteg hulladékhőt termelő belső égésű motorral szerelt autók korlátozásával csökkenthető lehet a hőség a városokban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.