Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Amikor a Hold bekerül a Nap és a Föld közé, a napfogyatkozást érintő területek felett mintha eltűnnének a gomolyfelhők. Holland kutatók számítógépes szimuláció segítségével találtak egy lehetséges magyarázatot a jelenségre.
Napfogyatkozás közben van egy furcsa jelenség, amit eddig nem tudtak megfejteni a tudósok: amikor a Hold nagyjából 15 százaléknyi részét takarja ki a Napnak, a gomolyfelhők eltűnni látsznaka. A holland Királyi Meteorológiai Intézet és a Delfti Műszaki Egyetem tudósai azt tűzték ki célul, hogy megfejtsék ennek a jelenségnek az okát.
A kérdés megválaszolása jóval fontosabb annál, mint elsőre tűnhet. A globális felmelegedés elleni küzdelem egyik megoldásaként ugyanis felmerült a tudósokban, hogy valamilyen módon blokkolni kellene a Földre beérkező napfény mennyiségét. Ezt az űrbe telepített „napernyőkkel” képzelik el, ám azt egyelőre nem tudni, hogy ennek milyen egyéb hatása lenne a bolygónkra. A felhők ugyanis szintén tükröződő felületként funkcionálnak, így visszaverik az űr felé az onnan beérkezett napenergia egy részét.
A holland kutatók számítógépes szimulációt vetettek be, hogy megtalálják a jelenség magyarázatát. A szakemberek úgy vélik, hogy ez sikerült: a választ a talaj lehűlése jelentheti.
Amikor a Hold elhalad a Nap és a Föld között, és blokkolja a beérkező napfény mennyiségét, a talaj elkezd lehűlni. Ez felfelé irányuló áramlást idéz elő, ami eloszlatja a gomolyfelhők egy részét. Amikor az esemény véget ér, és a talajt ismét melegíti a Nap, a felfelé irányuló áramlás megszűnik, így ismét beindulhat a felhőképződés.
A kutatók hangsúlyozzák, a Communications Earth & Environment című tudományos lapban bemutatott eredményeikből kiindulva fel kell tárni a napfogyatkozás felhőkre gyakorolt teljes hatását, enélkül ugyanis nem szabad belevágni a Föld leárnyékolásába.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
