Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Egészségügyi Világszervezet egyelőre csak X-betegségként hivatkozik arra a kórra, amelyről egyelőre nem bizonyított, hogy embert meg tud fertőzni, de a szakemberek szerint világjárványt okozhat.
Most tartják svájci Davosban a Világgazdasági Fórum éves találkozóját, melynek egyik programpontja a Felkészülés az X-betegségre címet kapta.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint azt az egyelőre nem azonosított kórt nevezik X-betegségnek, ami súlyos nemzetközi járványt okozhat, és aminek létezéséről egyelőre nem tudunk – pontosabban nem ismert róla, hogy képes megbetegíteni az embert.
A panelbeszélgetést január 17-én délelőtt tartották, ahol felszólalt többek között a WHO vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus és Michel Demaré, az AstraZeneca igazgatótanácsának elnöke is.
Több közösségi oldalon a jellemzően jobboldali véleményvezérek már jóval a panelbeszélgetés megtörténte előtt bírálni kezdték a dolgot, mondván a világ vezetői azért ülnek össze, hogy megvitassák
- a kötelező oltás bevezetését,
- a szólásszabadság korlátozását,
- sőt megtervezzék a következő világjárványt.
Monica Crowley, az amerikai pénzügyminisztérium közügyekért felelős Trump-korabeli helyettes államtitkára, a Fox News elemzője az igazságot szelektálva arról írt az X-en, hogy a globalisták a koronavírusnál húszszor halálosabb járványról tartanak panelbeszélgetést.
Szerinte nem véletlen, hogy minderre az amerikai választások előtt kerül sor, „ők” ugyanis így akarják csorbítani a szabadságjogokat.
From the same people who brought you COVID-19 now comes Disease X:
— Monica Crowley (@MonicaCrowley) January 11, 2024
Next week in Davos, the unelected globalists at the World Economic Forum will hold a panel on a future pandemic 20x deadlier than COVID
starring the head of the WHO (which is essentially controlled by the… pic.twitter.com/fIb7XgSQtz
A szerdai panelbeszélgetésen aztán persze nem igazán ilyesmi történt.
Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője reményét fejezte ki, hogy a világ országai májusig egy olyan közös megállapodásra jutnak, amely segít megküzdeni a jövőbeni világjárványokkal. A szakember szerint ugyanis
nem az a kérdés, hogy lesz-e következő pandémia, hanem az, hogy mikor.
Ghebreyesus szerint a megállapodás összefoglalná mindazt, amit a koronavírus-járványból tanultunk: a nehézségeket, a tapasztalatokat és azt, hogy miként lehet hatékonyan védekezni egy gyorsan terjedő fertőzés ellen. A szakember hangsúlyozta, szó sincs pánikkeltésről, egyszerűen csak érdemes felkészülni egy olyan eseményre, amely minden bizonnyal be fog következni, hiszen a történelem során már többször bekövetkezett.
Michel Demaré, az AstraZeneca igazgatótanácsának elnöke a beszélgetésen kiemelte: az országok nem költenek eleget a következő világjárványra való felkészülésre. Felidézte, hogy az OECD-országokban – melyek közé 1996 óta Magyarország is tartozik – a megelőzésre fordított átlagos kiadás az egészségügyi rendszerre költött kiadások csupán 3 százalékát teszik ki. Damaré szerint
nyilvánvaló, ha egy ország ilyen keveset költ a megelőzésre, akkor költségvetésének nagy részét később majd kórházi kezelésekre kell elköltenie.
A szakember arról is beszélt, hogy a legfontosabb, hogy az országok össze tudjanak dolgozni egy pandémia idején: meg tudják egymással osztani a kutatásaikat, jól szervezettek legyenek és gyorsan reagáljanak az eseményekre, emellett pedig az esetleges gyógyszer- vagy vakcinagyártáshoz szükséges erőforrásokat is gyorsan elérhetővé tegyék, ha arra van szükség.
Amesh Adalja, a Johns Hopkins Center for Health Security nonprofit szervezet vezető tudósa a panelbeszélgetést megelőzően hangsúlyozta, a szakemberek mindig is végeztek olyan gondolatkísérleteket és tartottak gyakorlatokat, hogy felkészüljenek egy esetleges pandémiára. Ennek köszönhetően lehet ugyanis megtudni azt, hogy a védekezés mennyire hatásos, vannak-e gyenge pontjai, és ha igen, akkor miként lehet erősíteni azokat, hogy a kórokozó minél kevesebb halálos áldozatot szedjen.
Stuart Ray, a Johns Hopkins Egyetem tudósa szerint épp az lenne a felelőtlenség, ha ezek a vezetők nem találkoznának, így ugyanis felkészületlenül érné a világot a járvány.
Megtalálták a hosszú Covid egyik legrosszabb tünetének okát, és egyelőre nincs rá gyógymód
A koronavírus-fertőzés hosszan tartó utóhatásától szenvedők közül sokan éreznek izomgyengeséget, ők a fertőzés előtti állapotukhoz képest sokkal hamarabb elfáradhatnak. Holland kutatók friss tanulmánya ennek hátterére világít rá.
A WHO egyébként listát vezet azokról a kórokozókról, amelyek aktuálisan a legnagyobb közegészségügyi kockázatot jelentik. A listát eredetileg 2023-ban akarták frissíteni, de végül erre 2024 elején kerülhet sor.
A listán szerepel többek között
- az Ebola- és Marburg-vírus okozta fertőzés,
- a Krími-kongói vérzéses láz,
- a Lassa-láz,
- a súlyos akut légzőszervi megbetegedést okozó SARS-CoV-1,
- a Covid (SARS-CoV-2),
- a Nipah-vírus,
- a Rift Valley-láz, valamint
- a Zika-vírus.
A lista nem teljes, és nem is mutatja be teljes mértékben azt, melyik kórokozó milyen mértékű járványt okozhat. Ugyanakkor veszélyességüket tekintve ezek azok a kórok, amikre a leginkább érdemes odafigyelni a WHO szerint.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
