Még ha tudatosan nem is figyelünk rá, gyakran előfordul, hogy hátérzajban olvasunk, például egy kávézóban vagy akár otthon is, amikor a családtagok éppen mást csinálnak. Orosz kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mi változik ilyenkor az olvasásban.
A háttérzaj lelassíthatja olvasási sebességünket, de egy orosz olvasók körében végzett tanulmány szerint ez nem befolyásolja, hogy agyunk hogyan értelmezi az írott szöveget – áll az oroszországi National Research University Higher School of Economics kutatóinak vizsgálati eredményeiben.
„Korábbi tanulmányok mind arra a következtetésre jutottak, hogy mind a hallási, mind a vizuális zaj káros hatással van az olvasás folyékonyságára és a szöveg megértésére, viszont eddig egyetlen, a zaj hatását feltáró tanulmány sem értékelte azt a nyelvfeldolgozási elméletek keretében” – írja a PLoS One folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője.
Jelenleg két nagy nyelvi feldolgozási elméletet különböztetnek meg. Az egyik a zajos csatorna modell, amelyik azt feltételezi, hogy agyunk úgy kezeli a zajt, hogy az egyes szavak jelentésével többet, a teljes mondatokéval pedig kevesebbet foglalkozik. Ezután egy kis okos találgatással következtetünk a szavak általános jelentésére és összefüggéseire. A második elmélet szerint az agyunk nem elemzi a szöveg minden egyes részletét, hanem csak annyi szót ragad meg, hogy „elég jó” legyen a megértés. Ha kevésbé összpontosítunk a pontos szintaxisra, agyunk megőriz néhány kognitív erőforrást a zaj kezelésére.
Annak megállapítására, hogy ezeknél a modelleknél hogyan befolyásolja az olvasást a zaj, a kutatók két kísérletet végeztek: egyet a hallási zajra (71 résztvevő) és egyet a vizuális zajra (70 résztvevő). Szemkövető eszközöket használtak az olvasás folyékonyságának tanulmányozására, a szövegértés megítélésére pedig követő teszteket. Az önkénteseknek adott célmondatok némelyikét szemantikailag megkeverték: itt a zavaros nyelvtan vagy írásjelek miatt két-három lépésre volt szükség ahhoz, hogy meg lehessen érteni a mondat jelentését.
A hallási zajteszt során az egymást átfedő podcastokból származó háttérbeszélgetések miatt a kísérletben résztvevők hosszabb ideig nézték a mondatok kulcsfontosságú részét, mielőtt befejezték volna az olvasást. Ez a többletidő kompenzálhatja a zajt, vagyis a mondatértést nem érinti. A vizuális zajtesztben – amely az olvasandó mondatok mellé más rövid szavakat és kifejezéseket tettek – a szövegértés változatlan maradt, viszont az olvasási sebesség megnőtt. Ez egy kicsit rejtélyes, figyelembe véve a korábbi tanulmányokat, azonban a kutatók úgy gondolják, hogy az emberek csak gyorsan be akarták fejezni a feladatot, mivel a vizuális zaj kényelmetlenül elvonta a figyelmüket.
Arra persze a kutatók is felhívják a figyelmet, hogy mivel nagyon sok változót kell mérni az olvasott szöveg és a kísérő zaj szempontjából, további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy többet lehessen tudni a témáról, különösen a különböző nyelveken történő olvasásnál. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az esetleges zavaró tényezők nem szakítják meg annyira az olvasást, mint gondolnánk.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.