Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Miközben a digitalizáció és a fenntarthatóság, állítják az iparág szereplői, kéz a kézben járnak, a valóságban, ha egyet lépünk a színfalak mögé, kiderül, hogy az újabb és újabb, egyre több számítási kapacitást igénylő technológiák bevezetésével egyre inkább terheljük a természetet. De mi történik, ha nemcsak a színfalak mögé lépünk, hanem egyet előre is?
„Amikor arról beszélgetek a barátaimmal, hogy mit is csinálok, nem igazán értik. Annyit tudnak, hogy az online őrzött fényképeik adatközpontokban vannak és a Netflixről streamelt sorozataik is onnan jönnek.” Marc Garner, a Schneider Electric Secure Power üzletágát vezető alelnöke avatott be minket ezekkel a szavakkal magánéletének nem igazán féltett titkaiba, amikor a vállalat Padova mellett, Conselve városában található olaszországi központjában jártunk.
Nem túl merész a feltételezés, hogy Marc Garner barátainak szerény ismeretei egybeesnek a legtöbbek tájékozottságával. Mert bár az adatközpontok mára az oktatástól az egészségügyig, a szerdai kisbevásárlástól a közösségi appok nyomogatásáig mindenben fontos szerepet játszanak, annyira a háttérinfrastruktúra részét képezik, hogy legtöbben legfeljebb annyit tudnak róluk: léteznek.
A kicsit érdeklődőbbek számára már az sem újdonság, hogy az adatközpontok működése az embereken kívül minden más élőnek rossz. A Google például tavaly 21 200 000 000 liter vizet használt el szervertermeinek hűtéséhez. A Microsoft pedig éppen minap vízfelhasználásának 34 százalékos növekedéséről adott hírt. Ezzel szorosan összefüggésben áll az adatközpontok elképesztő energiaéhsége, melyről Maurizio Frizziero, a Schneider Electric conselve-i egységének innovációs vezetője beszélt:
2020–2021 óta az adatközpontok jelentik a világ legerőforrás-igényesebb szektorát.
Ha ehhez hozzávesszük azt, amit Marc Garner említett, hogy a világ szén-dioxid-termelésének több mint 80 százaléka az energiatermeléshez és -fogyasztásához kötődik, máris egyértelmű, hogy a mindenféle innovatív technológiák működését lehetővé tévő adatközpontok miért is kritikus pontjai a klímaváltozásnak. Andrew Bradner, az olasz Schneider Electric-üzem igazgatója szerint ebben semmi meglepő. „Nem történik semmi váratlan újdonság, csupán valóra válik, amiről egy ideje már beszéltünk” – hangsúlyozta a vezető, hogy elértük azt, amiről az előrejelzések jó ideje szólnak.
Érdemes kiemelni az újabban divatba jött mesterséges intelligenciát (MI), mert az arra épülő különféle szolgáltatások üzemeltetése hajtja jelenleg az igényeket. Főleg miattuk a következő 20 évben kétszer annyi új kapacitás jöhet majd létre, mint amennyi jelenleg összesen elérhető a világ adatközpontjaiban. A Schneider Electric Olaszországban ismertetett számításai szerint az MI-hez köthető energiafelhasználás az idei háromszorosára, négyszeresére (4,3 GW-ról 13,5-18 GW-ra) nő 2028-ig. Legtöbb energiát a modellek betanítása fogyaszt, de üzemeltetésük sem olcsó, tehát az, amikor például a ChatGPT-nek ügyes választ kell adnia egy begépelt kérdésünkre.
A baj már világos. Mi segíthet?
Nincs kevés az energiából, a gond az, hogy rengeteget pazarlunk, állapította meg Marc Garner alelnök, aki megoldásként az elektromosság 4.0 fogalmát nevezte meg előadásában. A vállalat holisztikus megközelítést javasol annak érdekében, hogy az adatközpontok fenntartható módon működhessenek, minél kevesebb energiát és vizet felhasználva.
| Schneider-kisszótár egytől négyig |
Az elektromosság 4.0 koncepció megértéséhez érdemes áttekinteni, hogyan osztják a Schneider Electricnél korszakokra a villamosság történetét.
|
Mindennek alapját jelenti – egyúttal tehát önmagában messze nem elégséges lépés – a megújuló energiaforrásokra való átállás. Az így megtermelt energiából pedig minél kevesebbet használva kell működtetni az adatközpontokat. Ez építészeti, informatikai és energiamenedzsment szempontjából is tervezést igényel, vélik a Schneidernél, melynek szakértői szerint az adatközpontok tervezésénél három alapvető hibát lehet elkövetni. A kapacitás túltervezése, a helyszín túl korai – az adatközpont sajátosságait és igényeit figyelembe nem vevő – kiválasztása, valamint a berendezésként használatos informatikai infrastruktúra elhamarkodott megválasztása is nyújtja a megtérülési időt, de költségesebb lesz a létesítmény fenntartása, ezen belül kevésbé hatékony az energiafelhasználása is.
Remek tippek: így növelheti adatközpontja hatékonyságát!
A gazdaságosan és hatékonyan működő adatközpont kialakítása és üzemeltetése olyan összetett és mindenre kiterjedő...
A húsz éve megnyitott conselve-i üzem bejárásakor legtöbbször a hűtésről esett szó. Laikusként kevesen vannak tisztában vele, hogy a legkomolyabb szolgáltatások mögött dolgozó adatközpontokban gyakran nem elég a klasszikus léghűtés. Ahogy azt Andrew Bradner üzemigazgató is említette, a társaságnál egyértelműen a folyadékhűtésben látják a jövőt. Mindkettővel van gond, egyrészt a környezetre ártalmas gázokkal, másrészt a vízfelhasználás elhatalmasodó mértékével.
Hogy a technológiai fejlődéssel együtt járván egyre nagyobb adatközpontkapacitás-igény ne döntse romba a bolygót, annak lehetőségeit éppen olyan helyeken kutatják, mint ahol jártunk. A Schneider Electric conselve-i mérnökei jelenleg több természetes hűtőközeggel is kísérleteznek. Az egyik ígéretes jelölt természetesen továbbra is a víz. A szakértők hangsúlyozták, hogy ez a megoldás teljesen nem elvethető, de az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kulcsa a vízfelhasználás már említett csökkentése, melynek egyik módja a hűtési rendszerek intelligens tervezése és működtetése lehet. Például az aktuális időjárási viszonyok figyelembe vételével, és olyan periódusok beiktatásával, amikor a hűtés más módon is megoldható.
Hogyan hűtsünk? Hogyan fűtsünk? Az ammóniától a digitális kazánokig
A hűtési megoldások fejlesztésén dolgozó mérnökök a szén-dioxidot, az ammóniát és a propánt tartják még számon a legígéretesebb természetes hűtőközegek listáján. Ezek alkalmazásának optimalizálásán még dolgozni kell, a kutatások jelenlegi fázisában ugyanis még a mérgező mivoltukkal, gyúlékonyságukkal és hatékonyságukkal is vannak megoldandó problémák.
A világ legolcsóbb árama 500-szor kevesebbe kerül, mint a magyar - ezt használja ki egy magyar vállalkozás
A magyar Enerhash megoldása az energiaszektorban és az adatközpontok piacában rejlő szinergiákat kiaknázva nyújthat lehetőséget a hatékonyságnövelésre. A cég több mint 2,5 milliárd forint értékű magánbefektetést kapott, melynek köszönhetően immár Enerhash-adatközpont növeli az egyik svéd állami energetikai nagyvállalat sarkkörön működő erőműveinek hatékonyságát. A techcég további befektetői tőkebevonást tervez.
Bármelyik közeggel is születnek jó megoldások a jövőben, az adatközpontok földrajzi elhelyezése a globális felmelegedés korában egyre kritikusabb kérdés lesz. Könnyen belátható: kevesebb energiát visz el a hűtés, ha a létesítmény helyszínén a külső hőmérséklet már eleve alacsonyabb. Tehát nem mindegy, hogy heteken, hónapokon át 20 fok van napközben, vagy 38.
A Schneider Electric üzemének bejárása közben végtelenszer hallottuk a „holisztikus megközelítés” kifejezést. Arra utaltak vele a szakemberek, hogy véleményük szerint nem elég a fent sorolt problémakörnek csak egyik vagy másik részével foglalkozni, az a szolgáltató lesz a nyerő a szegmensben, amely a helyszínkiválasztástól a legutolsó szerverterem hűtésének beszereléséig komplex megoldásokat tud nyújtani az egyre gyakrabban az energiatakarékosságot és fenntarthatóságot fókuszba állító technológiai vállalatoknak.
A rezsicsökkentés új módszere: a gyomlálás, mégpedig az adatok között
Kevés vezető van tisztában vele, mennyi elavult és felesleges adatot tárolnak a cégénél, és ezek hol találhatók a vállalat rendszereiben. Azt végképp nem tudják megbecsülni, mennyi tárhelyet és költséget emészt fel a fájlok őrizgetése.
A hűtés mellett egyébként világszerte egyre többen gondolkodnak abban is, lehet-e valamit kezdeni az adatközpontok által megtermelt hővel. Dániában még 2022 közepén kezdtek egy érdekes kísérletbe: egy Odense városa mellett elhelyezkedő adatközpontban keletkező hővel melegítik a távfűtésre használt vizet. Hasonló példával szolgál a brit Deep Green startup, amely a helyi cégeknél telepíti a kis méretű, felhő alapú adatközpontjait, majd az azokban keletkező hővel melegíti a vizet, amit az adott vállalkozás használ. Mindez csökkenti a vállalkozás szén-dioxid-kibocsátását és energiaszámláját is, az adatközpont által megtermelt hő pedig nem problémaként jelenik meg, hanem erőforrásként.
Az adatközpont-építés és -üzemeltetés megújítása tehát zajlik, és ezek a létesítmények közvetlenül is a helyi közösségek javára válhatnak. Az információ- és adattárolási szolgáltatásokkal foglalkozó Iron Mountain nemrég kiadott szakértői anyaga szerint Magyarországon kifejezetten jelentős hozadéka lenne az ilyesmi megoldások elterjedésének. Hazánkban jelenleg több mint 650 ezer távfűtéses lakás van, és a távhő közel 70 százaléka földgázalapú, így a visszanyert „hulladékhő” mintegy 1,5 millió ember fűtését tudná biztosítani. A cég szerint ez nem a távoli jövő technológiája: Svédország távfűtési hálózatai már most is intenzíven hasznosítják az adatközpontok által termelt hulladékhőt – ennek elterjesztése tehát főleg szándék és beruházás kérdése.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
