Írország fővárosának döntnökei szerint a Google egyelőre nem építheti meg a harmadik adatközpontját, mivel nem tudni, milyen energiát használna fel a működtetéséhez.
Egy friss tanulmány szerint műszakilag megoldható, hogy a Földön lévő adatközpontokat az űrbe telepítsék, és azok működőképesek legyenek. A kérdés az, mikor kerülhet erre sor.
Hogy néznek ki, és hogyan működnek az adatközpontok? Milyen hazai és nemzetközi sztenderdeknek kell megfelelniük, amikor a környezeti hatásoknak való ellenállásukat és biztonsági infrastruktúrájukat ellenőrzik az auditáló cégek? Az adatközpontoknak milyen előnyeik vannak a cégek által egyénileg, helyben üzemeltetett szerverekkel szemben? Legújabb podcastunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ szakértő vendégeinkkel.
Kezdi megközelíteni a levegő hőkiegyenlítő közegként való alkalmazása azt a határt, ahol még gazdaságosan lehet növelni az erre alapuló hűtési rendszerek hatásfokát. Az egyre nagyobb számítási sűrűségű eszközök megállíthatatlan terjedésével látszik: valamit kezdeni kell a helyzettel.
A piaci értéknél lényegesen magasabb összeget adott egy nagyobb területért a Microsoft az Egyesült Államokban.
Hatalmas adatközpontot épít Kína, ám ezúttal a víz alatt. Ezzel rengeteg elektromos energia és értékes édesvíz spórolható meg, hiszen a hűtési feladatokat 35 méter mélységben a víz fogja ellátni.
A Google és a Fervo Energy közösen oldott meg egy ötven éve létező problémát, ami végül egy újfajta geotermikus erőmű megépítéséhez vezetett.
Az O'Reilly's Cloud Adoption riportja szerint már 2021-ben a vállalkozások több mint 90%-a használt vagy tervezett bevezetni valamilyen formában felhőszolgáltatásokat (ez az arány a nagyvállalatok között 94%), a piac pedig 2028-ra 1251 milliárd dollárosra nő. A cégek nem véletlenül lépnek gyorsan: a felhő kiszámíthatóbb, nagyobb profitot generál, megbízhatóbb és biztonságosabb, mint a saját – úgynevezett on-premise – megoldások. Ráadásul, akik érzékeny adatokkal dolgoznak vagy éppen a belső működésük szempontjából fontos, hogy ne kerüljenek a dolgaik publikus felhőbe, azok ma már privát, hibrid, sőt, több felhőt is egyesítő megoldásokat is igénybe vehetnek.
Portugália nem Magyarország. Van, ahol semmilyen érdek nem írhatja felül a szabályokat és a helyiek jogos érdekeit. És ahol a kormányfői székbe kerül a korrupciógyanú. Íme a botrányba fulladt projektek, valamint a vizsgálatok célpontjául szolgáló hazai és külföldi vállalatok.
Az érettebb digitális gondolkodású vállalatok már felismerték, hogy az adatközponti szolgáltatás már nem csak a nagyobb cégek kiváltsága. A Telekom szakértőjével, Olejnyik Zsanett szenior szolgáltatás portfóliómenedzserrel beszélgettünk arról, milyen előnyei vannak – legyen szó bármilyen méretű cégről – ha a helyben üzemeltetett hardver helyett egy kiszervezett adatközponti szolgáltatást vesz valaki igénybe.
Valahogy el kell látni energiával az egyre növekvő áramigényű adatközpontokat, a Microsoft pedig a jelek szerint több lehetséges megoldást is mérlegel: a fúziós mellett az atomenergia felé is kacsintgatnak, mégpedig a kis méretű moduláris atomreaktorok (SMR) irányába. Erről árulkodik egy friss álláskiírásuk.
Miközben a digitalizáció és a fenntarthatóság, állítják az iparág szereplői, kéz a kézben járnak, a valóságban, ha egyet lépünk a színfalak mögé, kiderül, hogy az újabb és újabb, egyre több számítási kapacitást igénylő technológiák bevezetésével egyre inkább terheljük a természetet. De mi történik, ha nemcsak a színfalak mögé lépünk, hanem egyet előre is?