Mi lesz velünk, ha az USA elkezdi távolról lekapcsolni a NATO-vadászgépeket? Egyáltalán lehet-e ilyet csinálni?

Van-e titkos vészleállító az amerikai F–35-ös vadászbombázókban? Ezen spekulálnak most több európai NATO-tagállamban. Mi történne például, ha Donald Trump amerikai elnök netán beváltaná a fenyegetését, és az USA katonai erővel támadná meg Grönlandot? Dánia, az anyaország bevethetné a védekezéshez az F–35-ösöket, amelyek náluk néhány hónap múlva már hadrendben állnak. Vagy mégsem, mert az USA távolból leállítaná a repülőket?

Maga a vészleállító – vagy ahogyan ijesztő amerikai szlengben most írnak róla: kill switch – nem létezik, állítják szakemberek. De ez sem egészen biztos. Mint manapság oly sok más jármű és gépezet,

az F–35-ös is csak félig vas és műanyag, nagyjából a másik fele szoftver, mégpedig nagy és bonyolult rendszer. Hátha mégis el van rejtve benne valahol a vészfék?

Önmagában az utóbbi napok idevágó találgatásai, például a német sajtóban, jelzik, mekkorát fordult a világ. Amikor a NATO-szövetségesek megrendelték az új amerikai repülőket, senki sem gondolt arra, hogy ez esetleg kiszolgáltatottá teszi a légierejüket. 

A gépek távoli leállításához legközelebb álló lehetőség, amely viszont korántsem elképzelhetetlen, azzal függ össze, hogy az indításhoz a pilótáknak PIN-kódot kell beütniük. Az USA-ban, ahol szigorúan fenntartják a szoftver módosításának jogát, feltehetőleg bármikor megváltoztathatják ezeket a kódokat, és akkor a gépek nem szállhatnak fel – latolgatták a hamburgi Der Spiegel és más lapok által megszólaltatott szakértők. De hozzá kell tennünk a fantázia szülte bevezetőnkhöz: komoly helyzetben az F–35-ösök szerepe elsősorban az lenne, hogy a német, belga, holland, olasz pilóták ezekkel a gépekkel juttassák célba az Európában tárolt amerikai atombombákat. Igaz, a dánok vészhelyzetben nyilván maguk döntenék el, mire használják őket. Olyannyira, hogy már fontolóra vették a grönlandi Kangerlussuaq repülőtér korszerűsítését az F–35-ösök befogadásához.