2023 decemberében Orbán Viktor kiment (kiküldték) az ülésteremből az EU-csúcson, amikor a többiek eldöntötték, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Idén március 6-án már nem kellett kimennie, a rendkívüli EU-csúcson a tagállamok a találkozó Ukrajnára vonatkozó megállapításait 26-os körben, Magyarország nélkül, formailag egy külön nyilatkozatban fogadták el.

Ez többek között azt tartalmazta, hogy az EU továbbra is támogatja Ukrajnát és kiáll területi integritása mellett, elítélve az agresszor Oroszországot. Hasonló fejlemények várhatók ezen a héten is, amikor ismét EU-csúcs lesz, ahol szintén szó lesz Ukrajnáról. A záródokumentum tervezetében utalás van arra vonatkozóan is, hogy Ukrajna uniós integrációját fel kell gyorsítani.

Az EU-csúcsot előkészítő Általános Ügyek Tanácsán – ahol Magyarországot Bóka János miniszter képviselte – körvonalazódott, hogy a magyar kormány ezt az állásfoglalást sem fogja támogatni. Sajtótájékoztatóján Bóka János már konkrétan arról beszélt, hogy a szöveg tervezete „koncepcionálisan eltér” a magyar megközelítéstől. Magyarország szerint az uniós kiállás akadályozza a békefolyamatot, az ukrajnai tagfelvétel gyorsításával kapcsolatban pedig majd az lesz az irányadó a kormány számára, amit a véleménynyilvánító szavazás mondani fog.

Bóka arról is beszélt, hogy hasonló forgatókönyv várható, mint két hete, amikor a 26-ok Magyarország nélkül adtak ki nyilatkozatot. Ugyanezt egy háttérbeszélgetésen az EUrologusnak megerősítette egy magas rangú diplomata, aki szerint ha nem megy a dolog 27-es körben, akkor marad a másik megoldás.

A miniszteri ülés után Adam Szlapka, a soros elnökséget betöltő lengyel kormány minisztere a következőt mondta:

Együtt fogunk működni partnereinkkel, a tagállamokkal, és megpróbáljuk meggyőzni a magyar kormányt is, hogy ez (Ukrajna tagsága – a szerk.) elengedhetetlen az Európai Unió számára a stabilitás, a demokrácia, a jólét és a biztonság terének kiterjesztésében. Tehát ez fontos az Európai Unió jövője szempontjából.

Az is kiderült, hogy Magyarország blokkolja a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdését. Az integráció során hat klaszter 36 fejezetében kell a tagjelölt országnak kellő előrelépést tanúsítania. A terv az, hogy ebben az évben két klaszter tárgyalását megnyitják, ehhez azonban a tagállamok egyhangú döntése kell. A magyar kormány az egyetlen, amelyik ezt nem támogatja.

Visszatérően különböző okok miatt helyezkedik erre az álláspontra a kormány. Ilyen például, hogy Ukrajna háborúban álló ország, nagy a korrupció, nem alkalmasak a tagságra, az ukrán csatlakozásba belerokkanna Magyarország/Európa, vita van a magyar–szlovák duó és Ukrajna között a gázszállítások leállítása miatt, és rendszeresen visszatérő elem a kárpátaljai magyar kisebbségek jogainak korlátozása. A sajtótájékoztatón megkérdeztük Bóka minisztert:

mennyiben szolgálja az Ukrajnában kisebbségben élő magyarok érdekeit, ha Magyarország blokkolja az ukránok EU-s csatlakozását?

A miniszter elmondta, hogy az eddigi ezzel kapcsolatos tárgyalások nagyon kevés eredményt hoztak, a magyar kormány elvárása, hogy Ukrajna hozza a magyar kisebbséget abba a helyzetbe, amiben 2015-öt megelőzően voltak. Ennek érdekében a magyar kormány egy 11 pontos listát tett le az ukránok asztalára, s az az elvárás, hogy Ukrajna ennek alapján alkosson meg egy nemzeti kisebbségi akciótervet.

A kisebbségi akcióterv elfogadása az alapokra vonatkozó klaszter megnyitásának előfeltétele

– jelentette ki Bóka, de hozzátette, hogy erre vonatkozóan “ukrán hajlandóságot nem láttunk”.
Az előbbieknek ellentmondva a miniszter így folytatta:

A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak garantálása nem kizárólag és talán nem is elsősorban az európai uniós csatlakozás keretében értelmezendő. Ukrajnát számos több- és kétoldalú nemzetközi megállapodás kötelezi arra, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogait garantálja.

Bóka arra is emlékeztetett, hogy Ukrajnának kötelessége ezeknek a megállapodásoknak megfelelni, függetlenül az uniós csatlakozástól. Szerinte az, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak “esetleges befagyása” milyen következményekkel jár a kárpátaljai magyarokra, helyet kaphat a véleménynyilvánító szavazással kapcsolatos vitában.