A kutatók sokáig nem különösebben foglalkoztak a Szaturnusz hatodik holdjával, az Enceladusszal, ám néhány év óta úgy tekintenek rá, mint ami potenciális otthona lehet a földön kívüli életnek.

Azt már régóta tudni, hogy az égitestet vastag jégpáncél borítja, és azt is, hogy alatta folyékony óceán található, ami időnként gejzírként tör át a felszínt borító jégtakarón. Most a James Webb űrteleszkóppal nézték meg közelebbről a holdat – derül ki a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból. A jelentés szerint bár az űrteleszkópot csupán 4,5 percre tudták a Szaturnusz holdja felé irányítani – ennyi idő volt a kutatásra –, így is lenyűgöző eredmény született.

Az eszköz jóval nagyobb, a gejzír által létrehozott felhőt mért meg, mint amekkorát a Cassini űrszonda detektált, ráadásul maga a kitörés is sokkal nagyobb volt:

nagyobb, mint a hold átmérője.

Hogy ez mennyi folyadékot jelent és annak milyen lehetett a hőfoka, az még nem derült ki, ezekre a kérdésekre később adhat választ a teleszkóp által rögzített adatok elemzése. Ami pedig még ennél is izgalmasabb, az az, hogy a csóva összetételét is meg lehet majd mondani a James Webb adatsorából.

A NASA egyébként nagyon szeretne visszajutni az Enceladushoz, a tervek szerint pedig egy hatalmas robotkígyót is vinne oda.

Történelmi választ adhat az űrszonda, amit a Szaturnusz holdjához küldenének

Kutatók szerint egy, a Szaturnusz holdjához, az Enceladushoz küldött űrszondával kizárhatnák, hogy van élet az égitesten. Bíznak benne, hogy nem járnak sikerrel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.