Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A NASA most először vizsgált meg közelebbről egy olyan üstököst, amely a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben helyezkedik el. A 238P/Read rögtön egy kérdést is felvetett.
Fontos tudományos felfedezést tettek a NASA tudósai a James Webb űrteleszkóp segítségével. A szerkezet ezúttal nem a Naprendszeren túli, hanem az azon belüli világot vizsgálta, hogy közelebb kerülhessünk annak megválaszolásához, hogy hogyan került víz a Földre. A vizsgálat során a tudósok a teleszkóp infravörös kamerájával vízgőzt találtak egy aszteroida körül, amely az aszteroidaövben – vagyis a Mars és a Jupiter pályája közötti régióban – helyezkedik el.
A kutatók eddig úgy vélték, hogy az üstökösök még a Naphoz viszonylag közel is képesek megőrizni a felszínükön a vízjeget, ám erre eddig nem volt bizonyítékuk. Előtte úgy vélték, hogy a Kuiper-övben vagy az Oort-felhőben található égitestek azok, amelyek már olyan távol vannak a Naptól, hogy a vízjég jelen legyen rajta.
A 238P/Read kódjelű üstökösről azonban teljesen más adatok érkeztek, mint amire a tudósok számítottak. Míg a szén-dioxid általában az üstökösök potenciálisan elpárolgott anyagának 10 százalékát teszi ki, a Read körül alig észleltek ilyen anyagot. A NASA tudósai azt feltételezik, hogy a szén-dioxid vagy évmilliárdok alatt elpárolgott, vagy a Read a Naprendszer egy olyan, viszonylag meleg részén keletkezett, ahol nem volt szén-dioxid.
Az eredmény emellett azért is érdekes, mert ezek szerint a kisbolygóövben más objektumokon is lehet még víz. A James Webb teleszkóp az első olyan eszköz, ami már elég erős ahhoz, hogy ezt tanulmányozni is lehessen.
A kutatók szerint érdemes lenne egy űrszondát küldeni a Readhez, hogy mintát vegyen róla, és azt tanulmányozni lehessen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
