Egy nemzetközi kutatócsapatnak sikerült a muslicalárva agyában található 3016 idegsejt mintegy 548 ezer kapcsolatát feltérképezni. Ezzel ez lett a legrészletesebb agyi térkép, amit eddig elkészített a tudomány.
Mintegy 12 éven át dolgoztak együtt brit, amerikai és német kutatók annak érdekében, hogy elkészítsék az eddigi legnagyobb és legösszetettebb térképet, amely megmutatja egy muslica lárvájának agyában lévő összes idegi kapcsolatot. A ScienceAlert beszámolója szerint a munkát mostanra sikerült elvégezni, így ez lett a rovarok agyának első teljes térképe. A Google algoritmusa korábban két év és 100 ezer munkaóra alatt a muslica agyának harmadát tudta letérképezni.
A kutatók szerint bár az agy jóval kevésbé komplex, mint egy emberé, így is 548 ezer kapcsolatot kellett feltérképezni 3016 neuron között. A készlet azonosítja a különböző típusú neuronokat és útvonalaikat, valamint az agy és a hasi idegszál közötti kapcsolatot. A szakemberek szerint ez közelebb visz bennünket annak megértéséhez, hogy a jelek idegsejtekről idegsejtekre való mozgása miként vezet a különböző viselkedési mintákhoz és a tanuláshoz.
Joshua T. Vogelstein, az amerikai Johns Hopkins Egyetem biomérnöke szerint ha meg akarjuk érteni, hogy kik vagyunk és hogyan gondolkodunk, akkor a gondolkodási mechanizmust is meg kell értenünk. Ehhez vihet bennünket közelebb a most elkészített térkép.
A csapat több ezer szeletet tapogatott le a rovar agyából, hogy aztán az így kapott eredményeket hozzáadja azokhoz az információkhoz, amiket addig már sikerült összegyűjteni.
Ennek köszönhetően nemcsak azokat az idegsejteket sikerült feltérképezni, amelyek az egyes féltekékben vannak, hanem azokat is, amelyek összekapcsolják a két agyféltekét. Ez lehetővé teszi az agy kölcsönhatásainak mélyreható tanulmányozását. A kutatási eredményük a Science folyóiratban jelent meg.
Bár a technológia sokat fejlődött az elmúlt években, még mindig nem elég fejlett ahhoz, hogy a muslicánál nagyobb élőlény agyát sikerüljön vele feltérképezni. A muslica ebből a szempontból kiváló választás, ugyanis kompakt agyát könnyebben lehet tanulmányozni, emellett pedig sok biológiai hasonlóságot mutat az emberrel.
A kutatók a vizsgálat során azt is megállapították, hogy az azonosított funkciók némelyike hasonló módon működött, mint a gépi tanuláshoz használt néhány számítógépes hálózat.
A szakemberek most azt tervezik, hogy a muslica agyát azok mozgása, tevékenykedése közben vizsgálják majd meg, hogy megtudják, milyen idegpályákon milyen működés zajlik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.