A meteorológiai tavasz ugyan március 1-jével már elkezdődött, a csillagászatira még március 21-ig várnunk kell. Bár a következő egy hétben – egész pontosan március 15-én – az időjósok szerint még kell némi havas esőre, havazásra számítani, valószínűleg ez lesz az utolsó olyan, ami a mögöttünk álló télhez kapcsolódik.

Az országnak ugyan volt olyan területe, ahol az elmúlt télen is esett a hó, a trendek azt mutatják, hogy egyre kevesebb havazásra kell számítani hazánkban.

A Starschema nevű magyar adatelemző és big data cég szakértői szerint Szegeden felére, Budapesten közel negyedére csökkent a lehullott hó átlagos éves mennyisége a múlt század elejéhez viszonyítva. A szakemberek 120 esztendő csapadékadatait dolgozták fel, ami alapján úgy tűnik, valóban a legendássá vált 1987-es volt az utolsó, nagy országos havazás, hasonlóra nem igazán számíthatunk a jövőben.

A kutatás során öt magyar nagyvárosban, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen és Debrecenben elhelyezett mérőállomások összesített adatait dolgozták fel a szakemberek.

Starschema

Kiderült, nemcsak a hóeséses napok száma és a hó mennyisége mutat folyamatosan csökkenő trendet idehaza, a leesett hó is egyre kevesebb ideig marad meg az utcákon és a földeken. A havazási szezon nem tolódik a tavasz irányába: továbbra is a téli hónapokban, főként januárban és februárban hullik a legtöbb, a csökkenés azonban novemberben és decemberben sokkal nagyobb volumenű (relatív és abszolút értékben is), mint az időszak végén, vagyis márciusban és áprilisban.

Az elmúlt két évtizedben a vizsgált városokban összesen 40-450 mm között alakult az évente leesett hó mennyisége, míg korábban gyakran előfordultak a 600-800 mm-es havazások is. A legkevesebb hó eddig 1989-ben esett, akkor együttvéve 44,2 mm-et regisztráltak az említett mérőállomásokon. Érdemes kiemelni, hogy a múlt században ez volt az egyetlen eset, amikor csupán két számjegyű értékről beszélhetünk, míg az ezredforduló után 6 ilyen alkalom is előfordult: 2002-ben (86 mm), 2014-ben (64 mm), 2015-ben (96 mm), 2019-ben (94 mm), 2020-ban (59 mm) és legutóbb 2022-ben (91 mm).

Ehhez képest az OMSZ tájékoztatása alapján 2023 januárjában összesen 32 mm hó esett.

Hogyan jutottunk el az ennyire enyhe télig? Mi ebben a jó és mi a nagyon rossz?

Ha nem változtatunk, semmit, hamarosan az ideihez hasonló telekhez kell hozzászoknunk Magyarországon. Valószínűbb azonban, hogy ennél is melegebb lesz. Amennyi előnyt, ugyanannyi nehézséget is jelent, ha le kell mondanunk a leghidegebb évszakról.

Az elmúlt 120 év csapadékadataiban az utolsó nagy kiugrást az emlékezetes 1987 januári havazás produkálta. Ekkor az öt nagyváros összesített értékei alapján január 9. és 15. között több hullámban közel 230 mm hó esett, amely a nagy hideg következtében tartósan meg is maradt. Az akkor leesett csapadék nagy mennyiségét jól érzékelteti, hogy 2021-ben az öt mérőállomáson összesen 243 mm havat regisztráltak, míg 2022 egészében kevesebb hó esett, mint 1987. január 10-én és 11-én együttvéve.

A városokat vizsgálva egyértelműen Budapesten tapasztalható a legnagyobb visszaesés. A fővárosban 2010 és 2020 között összességében csak 23 százaléka esett le az 1900–1910-es években mért hómennyiségnek. Az adatokból az is kiderül, hogy Budapesten novemberben gyakorlatilag megszűnt a hóesés, de a decemberi mennyiség is csak 12 százaléka a korábbinak, míg a március jobban tartja magát a maga 54 százalékos értékével.

Szegeden a vizsgált évtizedben összességében 51 százaléka esett le a 120 évvel ezelőtti hómennyiségnek, Pécsett és Szombathelyen ugyanez az adat 36 százalék, míg Debrecenben 34 százalék. Érdekesség viszont, hogy 2010 és 2020 között az áprilisban itt lehullott hó volumene kicsivel meghaladta a múlt század elején mért szintet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.