Lézerrel működő módszert vetettek be német kutatók, hogy egészen rövid idő alatt tudjanak hidegfőzetű kávét készíteni, ami állítólag sok szempontból felülmúlja a hagyományos „feketét”.
Ha feketekávéról hallunk, akkor azonnal a jó forró, gőzölgő nedű jut az eszünkbe. Pedig van a feketének egy másik formája is, a hidegen előállított kávé. Ehhez hidegvízben áztatják a kávébabot, akár egy teljes napon keresztül. Ez a módszer – a Nature folyóiratban megjelent tanulmány alapján – akár háromszor több koffeint is kivon a babból, mint a forró vizes csepegtetős módszer, ráadásul aromásabb lesz a végeredmény. Persze ki az, aki reggel, álmosan nem inna azonnal kávét, és még az sem vigasz, hogy a legkorszerűbb berendezésekkel 12 órára lecsökkenthető az ilyesfajta kávé-előállítási idő.
A Duisberg Essen Egyetem kutatói viszont egy ultragyors, lézeres hidegfőzési eljárást fejlesztettek ki, amellyel mindössze néhány perc alatt elkészülhet a kávé. Eljárásuk során – írja a New Atlas – a kolloidok lézeres szintézisét és feldolgozását vették alapul. Ezt a módszert általában a fém szilárd anyagainak oldószeres oldatokban való szétszórására és szuszpendált nanorészecskék oldatának létrehozására használják. A kutatók neodímiummal adalékolt ittrium-alumínium-gránát lézert használtak, amelyet 532 nanométerre hangoltak, és 125 pikojoule-os, mindössze 10 pikoszekundumos impulzusokat hoztak létre. Másodpercenként mintegy 80 ezerszer, három percig pulzáltatták a vízzel kevert őrölt kávé oldatát, miközben a hőmérsékletet soha nem emelték meg néhány foknál jobban.
Az eredményül kapott oldatot leszűrték, és összehasonlították egy 24 órás hidegfőzettel, illetve és egy csésze forró csepegtetőszűrős kávéval. A lézeres kávé savassága majdnem azonos volt a 24 órás hideg kávééval, és lényegesen kisebb volt, mint a forró kávéé.
A koffeinszint ugyan közelebb állt a forró kávééhoz, de a kutatók megjegyzik, hogy a lézeres technika rendkívül gyorsan vonja ki a koffeint, és a koffein és az aromát adó trigonnelin-szintjét is valószínűleg a hidegfőzési egyenértékűre lehet hozni néhány extra percnyi lézerezéssel. Más illékony aromás vegyületek, mint például a piridin és a difenol, csak a hidegfőzésben és a lézeres főzésben voltak jelen, a forró kávé főzésekor elpárolognak. Azaz hozzájárulnak ugyan a kávéfőzés remek illatához, viszont eltűnnek az ízprofilból.
A kutatók egyelőre nem végeztek szubjektív íz- vagy szaglásvizsgálatot, és azt is megjegyzik, hogy alaposabb kémiai elemzésekre lesz szükség még ahhoz, hogy biztosak legyenek az élelmiszerbiztonsági előírások teljesítésében. Ettől függetlenül remélik, hogy ilyesfajta lézeres kávékészítő rendszereket tudnak majd fejleszteni kávézók, rendezvényközpontok számára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.