Felvette a szélsőséges és terrorista szervezetek listájára a Meta Platforms amerikai techcéget kedden az orosz pénzügyi felügyelet, a Roszfinmonitorint.

A moszkvai városi bíróság már nyáron elutasította a Meta Platforms fellebbezését az amerikai vállalat szélsőségesnek nyilvánításáról szóló határozat ellen. Azzal a határozattal a Facebook és az Instagram elérését lehetetlenítették el Oroszországban. Egy orosz fővárosi bíróság március 21-én minősítette szélsőségesnek az anyavállalatot, és tiltotta be a két közösségimédia-szolgáltatót. Az ugyancsak a Meta tulajdonában lévő WhatsAppot a tiltás nem érintette.

A TASZSZ hírügynökség szerint az ügyben a főügyészség nyújtott be keresetet, miután a két közösségi médium több országban visszavonta az erőszakra buzdító üzenetekre vonatkozó tilalmát Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én Ukrajnába háborúba küldött orosz hadsereg katonái esetében.

A Metának – és az alá tartozó Facebooknak és Instagramnak – már márciusban megtiltották, hogy Oroszországban végezzenek üzleti tevékenységet, vagy hogy egyáltalán irodákat működtessenek. Az Instagramot erőszakra való felbujtás, a Facebookot orosz médiumok letiltása címén szankcionálták.

Az orosz főügyészség szerint a Meta közösségi oldalai nagy mértékben befolyásolják a közvéleményt, maga a vállalat pedig „alternatív valóságot” hozott létre, amelyben gyűlöletet szított az oroszok ellen. A Roszkomnadzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború kitörése nyomán az Instagramon már márciusban 4600 olyan bejegyzést tettek közzé, amely hazugságot terjesztett az orosz hadseregről és több mint 1800 olyan felhívást, amely részvételre buzdított nem engedélyezett tüntetéseken.

Az FSZB pedig azért ragaszkodott a Meta megbélyegzéséhez, mert szerintük tevékenységük Oroszország és fegyveres erői ellen irányult.

Betiltották a Facebookot és az Instagramot Oroszországban

Egy orosz bírósági döntés értelmében a Metának azonnal fel kell függesztenie a Facebook és az Instagram oroszországi jelenlétét.

A Meta Platforms a tárgyalás elhalasztását, valamint nyelvészeti szakvélemény elkészíttetését kérte akkor azokról a nyilatkozatokról, amelyek a főügyészség kérelmének indokául szolgáltak, de elutasító választ kapott. A Meta egyik képviselője a bíróságon azt mondta, hogy a vállalat megváltoztatta a politikáját, és elfogadhatatlannak nyilvánítja a ruszofóbiát, valamint a felhívásokat az oroszok elleni erőszakra. Azt hangoztatta, hogy az oroszok jelenléte a közösségi hálózatokon, amelyeket 2 milliárd ember használ világszerte, fontos tényező a globális kommunikációban és az üzleti tevékenységben. Az ügyészségi kereset indoklása szerint a Meta március 11-én engedélyezte, hogy olyan információkat tegyenek közzé az oldalain, amelyek az orosz hadsereg elleni erőszakra szólítanak fel az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A hasonló uszítás a civilek ellen továbbra is tilos.

A Facebookon a háború kirobbanásakor valóban futott olyan hirdetés, amely orosz katonák gyilkolására vonatkozó felszólítást tartalmazott. Ezt 12 országban, Azerbajdzsánban, Örményországban, Észtországban, Georgiában, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában és Ukrajnában engedélyezték. A Vlagyimir Putyin orosz és az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elleni uszítást az oroszországi, lengyelországi és ukrajnai felhasználók számára tették lehetővé.

A Facebook után a Twittert is letiltották Oroszországban

Sorban blokkolják a külföldi oldalak elérését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.