Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Három évtized, öt (fő)generáció, több százmillió eladott konzol, és megszámlálhatatlanul sok órányi játék – 30 éve, 1994. december 3-án jelent Japánban az eredeti PlayStation, amivel a Sony valósággal berobbant a videójáték-piacra.
Mai szemmel nézve szinte elképzelhetetlen, hogy egy új eszközre közel egy évet kelljen várni a világ egyes régióiban. Pedig amikor 1994. december 3-án megjelent a Sony PlayStation Japánban, a világ többi részén egy jó darabig csak ölbe tett kézzel várhattak a felhasználók arra, hogy végre ők is nyomkodhassák a konzolt. Észak-Amerikába csak 1995. szeptember 9-én, Európába pedig néhány héttel később, szeptember 29-én érkezett meg az újdonság, és vette kezdetét a Sony térhódítása.
A PlayStation konzolját – a hazai piacon – néhány nappal előzte meg a szintén japán Sega eszköze, a Saturn. A cég az 1980-as évek meghatározó konzolgyártójának számított, sikerét pedig jórészt az olyan játékoknak köszönhette, mint a Sonic The Hedgedog. Az elsőség azonban nem látszott meg a számokon. Ugyan a november 22-én debütált Saturn sok tekintetben hasonlított a PlayStationre, például 3D-s grafikát alkalmazott és CD-olvasója is volt, végül nem hozta meg a sikert a Segának: a Sony alávágott árban, kihasználva azt, hogy technológiai óriásként nagyobb a pénzügyi mozgástere. Végül csak valamivel több mint 9 millió darabot sikerült értékesíteni belőle világszerte, szemben a PlayStation 102 milliójával.
A korszak másik meghatározó szereplője a Nintendo volt, amelynek közös szálai is voltak a Sonyval – igaz, ezeket gyorsan elvágták. Az 1980-as évek végén ugyanis összefogott a két cég, hogy elkészítsék a Super Nintendo konzolt, ami a kazetták helyett egy fejlettebb CD-olvasóval is rendelkezik.
A Nintendo azonban megneszelte, hogy a Sony arra használhatja a projektet, hogy maga is betörjön a játékszektorba, így 1991-ben felbontották az együttműködést. A Sony pedig valóban elkezdte a maga pecsenyéjét sütögetni, és megszületett a PlayStation, ami az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag megkerülhetetlenné vált a videójáték-iparban, és végül zárójelbe tette az addigi nagyágyúkat a maga szegmensében. Mára a Microsoft a legjelentősebb kihívó az Xboxszal, ami 2001 óta van jelen a piacon, de az Xbox 360-at leszámítva a Sony egyszer sem talált bennük érdemi kihívóra.
Az első szárnypróbálgatás: a PS1
Az eredeti, szürke PlayStation mára ikonikus darabbá vált. Igazi érdekessége a borítás alatt volt: az akkoriban kiemelkedőnek számító 3D-s játékélményért egy 32 bites, R300-as processzor felelt, ami több millió szín megjelenítésére volt képes. A konzol akár 360 000 sokszöget is fel tudott dolgozni másodpercenként, így olyan 3D-s játékokat tudott futtatni, mint a Tekken vagy a Ridge Racer.
A CD révén a játékok sokkal nagyobbak lehettek, mint a kazetták esetében – így már olyan címek is futtathatók voltak, mint például a Final Fantasy VII. Persze a játékállást nem lehetett erre menteni, lévén a CD egy csak olvasható adathordozó. HDD-t beépíteni ekkoriban elég körülményes lett volna a konzolba, az SSD és a felhőalapú tárolás pedig még csak utópia volt egy játékkonzol esetében, így memóriakártyákat lehetett az eszközbe helyezni (a fenti képen „memory card” felirattal jelölt nyílásba). Ezek darabja 8 MB-nyi adatot tudott eltárolni a játékállásról.
A PlayStation-konzollal a ma használt kontroller őse is debütált, a jól ismert, mára ikonikus vezérlőgombokkal. A legelső változatról még hiányzott a két joystick, ami csak az 1997-es Dual Analog vezérlővel jelent meg – de még ugyanebben az évben megjelent egy olyan variáns is, ami kettős rezgőmotorokat tartalmazott. Természetesen ezek mindegyike vezetékes volt még.
A legelső konzolgeneráció még két testvért kapott: 2000-ben érkezett meg egy vékonyabb és könnyebb PlayStation One, majd egy nagy ugrással, 2018-ban a PlayStation Classic. Ez utóbbi már inkább szólt a nosztalgiáról a PS4 korában: nagyon kicsi volt, és több játékot is előre telepített rá a Sony. A 30. évfordulóra időzítve már „csak” az eredeti konzol színét és logóit használó PS5-tel rukkolt elő a gyártó, természetesen limitált példányszámban.
Szintlépés a PlayStation 2-vel
A 2000-ben megjelent PlayStation 2 az első generációnál is nagyobbat szólt. Sőt, igazából azóta sem szólt egyetlen konzol sem ekkorát: világszerte közel 160 millió darabot értékesített belőle a Sony, amit azóta sem tudott túlszárnyalni senki. Még ők maguk sem. (A második helyen a Nintendo DS van 154 millióval a Statista adatai szerint.)
A második konzolgeneráció számos területen fejlődött. Egyrészt ez már DVD-meghajtóval volt szerelve, de ami igazán érdekes, az a hardver. A processzora – amit Emotion Engine-nek neveztek el – nyolc különálló egységből állt, melyek mindegyike egy adott funkcióval rendelkezett.
Szintén fontos fejlődés volt, hogy a PS2 egy hálózati adapter révén már az internethez is tudott csatlakozni, így megnyílt az út az online, többszereplős játékok előtt. Az első ilyen a Tony Hawk Pro Skater 3 volt 2001-ben.
A konzol visszafelé is kompatibilis volt az első generáció valamennyi címével, így ha valaki úgy döntött, vált a PS2-re, a régi játékkönyvtárától sem kellett elbúcsúzzon. A Sony receptje pedig működött a korábban már említett, abszolút csúcsnak számító értékesítési számok alapján. A PS2 2004-ben kapott egy könnyített és vékonyított „Slim” változatot, és egészen 2013-ig gyártotta a Sony. Igen, még jóval azt követően is, hogy a PlayStation 3 piacra került 2006-ban. Ugyan ez a generáció is tartogatott néhány figyelemreméltó újítást (például a PlayStation Store-t és Blu-rayt), de az elődje sikerét még csak meg sem tudta közelíteni: 87 milliót tudtak eladni belőle.
Még a PlayStation 2 kivezetésének évében, 2013-ban futott be a PS4 is, ami elsősorban hardveres előrelépést jelentett – például a 8 GB GDDR5 RAM révén –, de ezzel a konzollal debütált a vezeték nélküli DualShock 4 kontroller is. Ez már valamivel jobb, 117 milliós eladási adatokat tudott felmutatni.
Az aktuális csúcstartó: a PlayStation 5
A jelenlegi csúcsot képviselő PS5 2020-ban került forgalomba egészen új formatervvel, és jelentősen megújult hardverrel: ez volt például az első konzol, amelyik már gyárilag a sokszorosan gyorsabb SSD-vel volt szerelve a korábbi HDD helyett. Teljesen megújult a DualSense kontroller is, ami adaptív ravaszt, valamint haptikus visszajelzéseket hozott.
A konzol iránti érdeklődés akkora volt, hogy sokáig ellátási gondokkal is küszködött a Sony. Jelen pillanatig 60 millió darabot adtak el belőle, több mint kétszer annyit, mint a rivális Microsoft aktuális csúcsát képviselő Xbox Series S/X-párosból együttvéve (a Statista adatai szerint). Egyúttal ez az a PS, ami a legjövedelmezőbb volt a Sony számára a három évtizedes története során.
A 30. évforduló alkalmából egy nagy akciózást is tart a gyártó, több mint 500 játékot akcióztak le a PlayStation Store-ban december 2-től. Ezek között vannak még PS4-es címek is.
A popkultúrában is érződik a PS-hatás
Az elmúlt három évtized során a PlayStation több lett egy egyszerű videójáték-konzolnál: a neve szinte egybeforrt a játékpiaccal, pláne a rövidített változata – amit magyar viszonylatban is gyakran emlegetnek a játékosok „péesként”. A márka, valamint a kapcsolódó embléma mára szinte bárki számára ismert, és ennek építéséért a Sony is sokat tett a marketing terén is – az eladási számok tükrében eredményesen. Ezzel pedig forradalmasította az iparágat.
Időnként pedig már ki is lép belőle, és magára a kultúrára is hatással tud lenni. A Szakamoto Manabu japán grafikus által tervezett PS-logó ugyanis az utcai viseletekben is visszaköszön, például pulóvereken, és sok más ruhadarabon. Egyetlen Google-kereséssel lehet a nagy ruházati világcégek kínálatában PS-logós, vagy az ikonikus vezérlőgombokat tartalmazó ruhákat találni.
A Naughty Dog által fejlesztett, és a Sony által kiadott The Last Of Us ugyanis kilépett a játékot keretekből. A világot egy pusztító gombafertőzés után elképzelő posztapokaliptikus kalandjáték ugyanis az HBO segítségével sorozatként is formát öltött, az adaptáció pedig szintén kivívta a kritika elismerését. Nem mellesleg marketing szempontból is ügyes húzás volt: az egyes epizódok levetítése után a játék eladásai is nőttek.
Mindent összevetve, a PlayStationnel a Sony jött, látott, és győzött. 30 év távlatából talán túlzás nélkül kijelenthető, hogy a videójáték-piac legjelentősebb szereplőjévé nőtte ki magát, és egyelőre úgy tűnik, nincs olyan kihívója, ami érdemben változtatni tudna ezen.
A Nintendo DS egyik különlegessége volt az érintőképernyő. Nagy szó volt ez az okostelefonok megjelenése előtti években, ráadásul a konzolnak két kijelzője is volt, valamint egy stylus (toll) is járt hozzá. Wifi-kapcsolat is volt benne, így kommunikálni és közösen játszani is lehetett vele más felhasználókkal.
Olyan klasszikus vált címeket lehetett nyomkodni rajta, mint a Super Mario Bros. vagy a Pokémon, és a képességeit tekintve megelőzte a korát. A Nintendo egészen 2013-ig gyártotta a DS-t, melynek aktuálisan legújabb változata a 2017-ben megjelent Switch. Ebből eddig 143 millió darabot sikerült értékesíteni, ami szintén szép eredmény – és hamarosan érkezhet az utódja.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
