Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta.
Az ELKH közlése szerint a kutatás során műholdas mérésekkel és numerikus plazmaszimulációk alkalmazásával vizsgálták a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket, amelyeket a napszél-magnetoszféra kölcsönhatás hoz létre a Föld előtti lökéshullám előtt, illetve mögötte, a mágneses burokban. A kutatók ezen folyamatok globális hatásait is tanulmányozták a magnetoszférában, az ionoszférában és a poláris régióban.
A többéves munka eredményeként az amerikai, japán, kínai, finn, francia, norvég és magyar kutatók együttműködésében született, a Space Science Reviews szaklapban megjelent tanulmányban a szerzők a témakör átfogó és naprakész összefoglalását adják.
A kutatók legfrissebb eredményei jelentősen hozzájárulnak az űridőjárás jelenségeinek pontosabb megismeréséhez és megértéséhez.
A nemzetközi kutatócsoportnak két magyar tagja volt: Kis Árpád, az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) főmunkatársa, az űrkutatás fejlesztéséért felelős igazgatóhelyettes, valamint Facskó Gábor, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Űrfizikai és Űrtechnikai Osztályának főmunkatársa.
X-osztályú, erős napkitörés tart a Föld felé, a szakértők szerint zavart okozhat
Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja.
Mint a közleményben felidézik, a kutatócsoport 2017-ben elnyerte az International Space Science Institute (ISSI) támogatását.
A berni székhelyű ISSI a világ egyik legjelentősebb űrtudománnyal foglalkozó intézete, amely társintézményével, a pekingi székhelyű ISSI-BJ-vel együttműködésben támogatja olyan témaközpontú nemzetközi kutatócsoportok létrehozását, amelyek a kiválasztást követően évekig dolgoznak együtt a kijelölt kutatási témán. Az ISSI-kutatócsoportokba csak nemzetközileg ismert és elismert kutatók kerülhetnek be.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.