Tech hvg.hu 2022. június. 30. 16:03

Egy NASA-eszköz a Naprendszer legnagyobb holdjával fog karambolozni, hogy védje az ismeretlent

A mélyűrbe vezényelt eszközök általában egyirányú úton vesznek részt, és nincs ez másképp a NASA egyik közelgő, Europa Clipper című missziójával sem.

A NASA 2024-ben tervezi útnak indítani egyik újabb szondáját, ami a Jupiter jeges holdját, az Europát fogja tanulmányozni. Mivel azonban a küldetés egyirányú, a műszer nem tér vissza, meg fog semmisülni. A NASA ehhez szándékos „karambolt” hajt végre több száz millió kilométeres távolságra a Földtől.

A Space.com szerint a napokban körvonalazódott a misszió néhány részlete. Ezekből kiderült, hogy a mérnökök nem a Jupiterbe irányítják majd az Europa Clippert (ahogyan azt előtte tervezték), hanem a Ganymedesbe vagy a Callistóba. Mindkettő a Jupiter közelében van, és igen nagyok: a Ganymedes például a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben.

Bob Pappalardo, az Europa Clipper misszió egyik vezető kutatója azt mondta: azzal, hogy a szerkezet a holdak valamelyikébe csapódik, hajtóanyagot spórolnak meg. A Ganymedesnek való ütközés ráadásul más okból is érdekes lehet: ha a szakértők emellett döntenek, akkor együtt dolgozhatnak az Európai Űrügynökséggel (ESA), ami szintén a Jupiter környékén tervez végrehajtani egy missziót – ez a JUICE (JUpiter ICy Moons Explorer). Pappalardo szerint a JUICE műszerei felvehetnék, ahogy az Europa Clipper beleütközik az égitestbe, és ezáltal fontos adatokra lehetne szert tenni.

2003-ban a NASA Galileo űrszondáját irányították a Jupiternek. Erre azért volt szükség, mert úgy vélték, hogy az Europa nevű hold megfelelő körülményekkel rendelkezhet az élet kialakulásához – egy becsapódás viszont kárt tehetett volna a feltételezett életformákban, elsősorban mikroorganizmusokban. Hasonló elv vezérli a mostani küldetést is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.