Tech hvg.hu 2022. február. 21. 09:38

Rekordmagasságra, 58 kilométerre lökte fel a hamut a tongai vulkánkitörés

A NASA azért tudta tanulmányozni a füstfelhőt, mert két meteorológiai műhold is közelben volt a vulkánkitörés idején.

A csendes-óceáni szigetcsoportot, Tongát januárban megrázó vulkánkitörés olyan erőteljes volt, hogy a hamut egészen a mezoszféráig, a Föld légkörének harmadik és leghidegebb rétegéig lökte fel – írta a The Verge a NASA műholdfelvételei és számításai alapján. Az amerikai űrkutatási hivatal szerint

a vulkáni hamu 58 kilométeres magasságig jutott. Ehhez hasonlót még nem tapasztaltak a szakemberek.

A NASA azért tudta tanulmányozni a füstfelhőt, mert két meteorológiai műhold is közelben volt a kitörés idején. Az eszközökkel infravörös megfigyeléseket végeztek, így a kutatók új adatokhoz jutottak. Ezek alapján derült fény arra is, hogy a kitörés után nagyjából 30 perccel a víz alatti vulkánból származó hamu, gőz és gáz egészen a mezoszféráig emelkedett.

Ezután történt egy második robbanás is, de az valamivel gyengébb volt. A hamu viszont így is 50 kilométeres magasságig jutott – ez a mezoszféra és a sztratoszféra közti terület.

Hogy a füstfelhő ilyen magasra jutott, azt a vulkánból származó rendkívüli hő és az óceán (konkrétan a nedvesség) kombinációja segítette elő. Kristopher Bedka, a NASA légkörkutatója szerint a füstfelhő 2,5-szer magasabbra emelkedett, mint bármelyik hasonló, amit vihar idején láttak a kutatók. A kitörés mindemellett hihetetlen mennyiségű villámot generált – mondta.

Amikor a vulkánok kitörnek, és a belőlük származó anyagok a légkörbe kerülnek, a jelenség egyfajta hűtőhatást is kiválthat a légkörben, akár globálisan is. Ez nagyrészt a vulkáni hamuban található, a napfényt visszaverni képes kén-dioxid-részecskéknek köszönhető. A tongai kitöréskor keletkezett füstben viszont inkább vízgőz volt, így NASA szerint most nem várható ilyen hűtőfolyamat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.