Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Több európai országban is kiszorította a korábbi mutációkat a koronavírus delta variánsa, amely a rendkívül súlyos harmadik hullámot okozó alfa (brit) mutációnál is fertőzőképesebb. Bár az eddigi adatok szerint a már használt vakcinák védelmet nyújtanak ellene, nem olyan mértékben, mint korábban, és azt is csak a második dózis után. Nagyon úgy tűnik, hogy ha meg akarjuk előzni a negyedik hullámot, ennél sokkal több beoltottra és fegyelmezettségre lesz szükség.
Az Egyesült Királyságban egy hónappal elhalasztották miatta a teljes nyitást, a portugál fővárost lezárták, Oroszországban napok óta rekordot dönt az új fertőzöttek száma – Európa-szerte aggasztó hírek érkeznek a SARS-CoV-2 koronavírus Indiából eredő delta (B.1.617.2) variánsáról. Bár Magyarországon még csak öt esetet regisztráltak, kutatók szerint kevés rá az esély, hogy elkerüljük a negyedik hullámot. Az viszont, hogy ez milyen súlyos lesz, mennyire terheli meg az egészségügyi rendszert, emeli-e a kórházba kerülés és a halálozás kockázatát, valamint hatnak-e ellene a használatban lévő vakcinák, nagyon sok tényezőtől függ.
Az európai helyzetet nézve azonban egy dolog biztos: mindenre fel kell készülni.
Mielőtt részleteznénk, amit a delta variánsról eddig tudunk, egy dolgot fontos leszögezni: a vírusok mutációja teljesen természetes dolog. Mint ahogy korábban a Pécsi Tudományegyetem virológus-kutatói is rámutattak: ez az evolúciójuk egyik fő mozgatóereje. Egy vírusnak mindig az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, így marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre. Ha egy ilyen variáns különösen „jól sikerül”, rövid idő alatt dominánssá tud válni, jó példa erre az Alfa (B.1.1.7, korábbi nevén brit) variáns is, mely Európában mára gyakorlatilag teljesen kiszorította a vuhani vad vírustörzset, és okozta Magyarországon a minden korábbinál súlyosabb harmadik hullámot.
Alattomos és terjed
A delta mutációt tavaly októberben az indiai Mahárástra államban mutatták ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén május 11-én minősítette „globális aggodalomra okot adó változatnak”, pedig akkor még „csak” 30 országban volt jelen. Terjedésének ütemét jól jellemzi, hogy ez a szám mindössze öt hét alatt emelkedett 92-re: végigsöpört az Egyesült Királyságon, dominánssá vált Portugáliában és kisebb gócpontokban megjelent Németországban, Franciaországban és Spanyolországban is, sőt már Szlovákiából és Ukrajnából is jelentettek eseteket, vagyis jól látszik, hogy egyre jobban terjed Európában.
Ez a mutáció azért is veszélyes, mert első tüneteit könnyen össze lehet téveszteni egy közönséges náthával. Már ugyanis nem az íz- és a szagérzékelés elvesztése a legjellemzőbb, hanem kezdetben a fejfájás, a torokfájás és az orrfolyás.
Az Európai Betegségmegelőzési Központ (ECDC) szerdán már arra figyelmeztetett, hogy a delta változat 40–60 százalékkal fertőzőbb, mint az Angliában azonosított alfa (B.1.1.7) variáns, ezért idén nyáron Európa-szerte ez a variáns lesz a meghatározó. Kutatóik becslése szerint a kontinensen augusztus végére a fertőzések 90 százalékáért a delta lehet már a felelős, elsősorban az oltási kampányból kimaradó fiatalok körében fog terjedni.
A delta variáns erejét Franciaországban jól mutatja Landes példája, mely az egyetlen megye az országban, ahol a mutációnak köszönhetően az új fertőzések száma nem csökken, hanem emelkedik, méghozzá 35 százalékkal. Az egészségügyi minisztérium szerint ugyanakkor pánikra nincs ok, jelenleg kontaktkutatással és a tesztelési kapacitás növelésével próbálják megfékezni, és megtalálni, hány ember lehet érintett. A kormány emellett extra oltóanyagokat is küldött a régióba, a lakosságot pedig arra kérik, hogy legyenek óvatosabbak és tartsák be az intézkedéseket.
Németországban szintén több tartomány jelentette, hogy a közelmúltban már érezhető a delta variáns térnyerése. A szövetségi kormány egészségügyi minisztere, Jens Spahn arról is beszélt, hogy
nem az a kérdés, hogy a delta variáns el fog-e terjedni az országban, hanem az, hogy mikor.
Magyarország számára különösen aggasztó hír, hogy Bajorországban egy hét leforgása alatt csaknem megduplázódott a delta variánssal fertőzöttek száma (132-ről 229-re), márpedig szerda este Münchenben tartották a német és a magyar válogatott Eb-meccsét, ahova magyar szurkolók is érkeztek.
Oroszországban sem sokkal jobb a helyzet, ahol 20 ezer fölé emelkedett az új fertőzöttek száma, ez a legmagasabb adat január 24. óta.
Hírek a szigetországból
Ha a delta variánsról van szó, a legnagyobb laboratórium továbbra is az Egyesült Királyság, ahol a terjedés miatt kormány az eredetileg tervezett időponthoz képest négy héttel későbbre, július 19-re halasztotta a korlátozások teljes körű feloldását. Az új fertőzések száma hetente hozzávetőleg 64 százalékkal emelkedik – az átlagon belül a legfertőzöttebb térségekben hetente megduplázódik. Emellett hetente átlagosan 50 százalékkal, a legfertőzöttebb északnyugati országrészben 61 százalékkal növekszik a kórházi ellátást igénylő esetek száma.
A britek szerint a delta különösen gyorsan terjed a gyerekek között, akiket még nem is oltottak be, erre utal egyébként az is, hogy a járványt gyakorlatilag teljesen legyőző Izraelben például két iskolában is terjedni kezdett. Az egyik intézményben 11, a másikban 44 fiatal fertőződött meg az új mutációval. Az izraeli kormány válaszlépésként augusztus 1-re halasztotta határai megnyitását a delta variáns terjedése miatt.
A brit Imperial College London kutatói szintén hangsúlyozták, hogy a legtöbb új fertőződés az 5–12 éves, illetve a 18–24 éves korosztályban fordul elő, vagyis azokban a korcsoportokban, amelyekre még nem terjedt ki tömegesen a nagy-britanniai oltási kampány.
Ahhoz ugyan még nem telt el elég idő, hogy a szakemberek pontos választ adjanak arra, hogy a delta variáns súlyosabb betegséget okoz-e, mint a korábbiak, de a WHO szerint erre minden esély megvan.
„Jobban fertőz, ezért előbb-utóbb meg fogja találni a sérülékeny embereket, akik súlyosan megbetegednek, kórházba kerülnek és végül meghalnak” – mondta Mike Ryan, a világszervezet egészségügyi vészhelyzeti programjának vezetője egy hétfői sajtótájékoztatón.
A WHO főigazgatója kedden szintén arra figyelmeztetett, hogy a delta variáns
a legerősebb és leggyorsabban fertőző vírustörzs, így várhatóan ez lesz a leginkább domináns változat világszerte.
A növekvő terjedés miatt természetesen mindenki arra keresi a választ, hogy az új mutáció ellen is hatnak-e a használatban lévő koronavírus elleni vakcinák. Paul Elliot, a brit vizsgálatsorozat vezetője a BBC rádiónak nyilatkozva csütörtökön mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy
a mindkét dózissal szinte teljesen átoltott idősebb korosztályokban minden adat szerint nagyon jó az oltásokból eredő védettség.
Ezt támasztják alá az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) legfrissebb vizsgálati eredményei is, amelyek szerint a nagy-britanniai oltási kampányban legnagyobb mennyiségben használt két oltóanyag, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca, illetve a Pfizer és a BioNTech közös vakcinája majdnem olyan magas hatékonysággal akadályozza meg a delta változat okozta Covid–19-betegség tüneteit, mint a korábbi, „brit variáns” esetében.
Ahogy azonban az a nyilatkozatból is egyértelmű, a védelem szempontjából kulcsfontosságú a teljes beoltottság. A PHE vizsgálata azt is kimutatta, hogy mind a Pfizer–BioNTech, mind pedig az AstraZeneca alig 33 százalékos védettséget nyújt a delta variáns ellen az első dózis után. A második dózis után két héttel a Pfizer esetében 88, az AstraZeneca esetében pedig 66 százalékra emelkedik ez a szám – ami már megfelel az elvártnak. Ezt megerősítette az Európai Gyógyszerügynökség is.
Ugyanezt jelzi a halálozások száma is: a hivatalos brit halálozási adatok szerint február 1. és június 14. között 73 olyan koronavírus-fertőzött halt bele a vírus szövődményeibe, akiknél igazoltan kimutatták a delta variánst. Közülük 34-en nem voltak beoltva, 26-an mindkét oltást megkapták, és a teljes védettséghez szükséges két hét is letelt.
Nagyon fontos azonban megemlíteni, hogy
itt nincs semmilyen információ arról, hogy az elhunytak hány évesek voltak és milyen alapbetegségekkel küzdöttek, így messzemenő következtetéseket sem lehet belőle levonni.
Más vizsgálatokban jól szerepelt a Moderna koronavírus elleni vakcinája is, arról viszont egyelőre nincs hivatalos információ, hogy a Magyarországon használt orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm is nyújtanak-e megfelelő védettséget.
Ami viszont ezek alapján biztos, hogy a delta variáns elleni harcban nemcsak mindenkit minél előbb be kell oltani mindkét dózissal, hanem az oltási programot is fel kell pörgetni. Ez Magyarországon nem lesz könnyű, az oltási kedv már hosszú hetek óta stagnál, az első oltást megkapók száma tartósan napi 10 ezer körül alakul, a számuk összesen 5,4 millió.
Ha abból indulunk ki, hogy a delta variáns ellen csak két dózis nyújt védelmet, hazánkban a teljesen beoltottak valamivel több mint 4 és fél millióan vannak, ami a teljes lakosság 46 százaléka. Nem véletlen tehát, hogy szakértők is sürgetik a 12–16 évesek oltását – minél többen vannak beoltva, annál kisebb az esélye, hogy Magyarországon egy újabb súlyos járványhullám alakuljon ki.
A súlyosabban fertőző delta variánstól várják az újabb fertőzéshullámot Amerikában
