Befejeződtek a feltárások a tihanyi apátság altemplomában, így ismét látogatható a Királykripta, ahol az alapító I. András király sírhelye is megtalálható. Feltételezések szerint a királyi családtól származó csontokat is találtak az altemplom feltárása során – közölte a munkálatokról tartott hétfői tihanyi sajtótájékoztatón Takács Ágoston vezető régész.

Elmondta, hogy I. András király sírhelye közelében, az altemplomban feltételezhetően az apátság alapítójának vagy hozzátartozójának csontjaira bukkantak. A csontok DNS-vizsgálata jelenleg folyik, eredmény szeptemberre várható.

A feltárás eredményeként egy "középkori tér" jött létre, ahol egy eredeti sírgödör, valamint középkori padlómaradványok nyomai láthatók. Az áprilisban megkezdett munkálatok során előkerült egy 18. századi mellkereszt, valamint 16-17. századi lőszermaradványok, pénz, koporsószögek és bronz veretek. Az altemplom falában egy fülkét találtak, amely valószínűleg a sírra néző betekintő nyílás lehetett - tette hozzá.

Mint mondta, az évszázadok során sokakat temettek el az altemplomban, akiknek a megmaradt csontok alapján nem könnyű az azonosításuk, de a kor és a nem meghatározását követően annyi biztosan ki fog derülni, hogy az Árpád-ház valamely tagjának földi maradványai-e az összegyűjtött csontok.

MTI/Krizsán Csaba

Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele felidézte, hogy I. Andrást, a tihanyi apátság alapítóját 1060-ban helyezték örök nyugalomra a Királykriptában.

A csaknem ezer éves altemplomot az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetésével, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel és a Laczkó Dezső Múzeummal együttműködve tárták fel – tette hozzá.

Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus elmondta, hogy I. András (1015-1060) fia, Dávid (1053/1055-1094?) is itt van eltemetve.

1953-ban is végeztek itt ásatásokat, akkor a munkák befejeztével a középhajóban elhelyeztek három ládát, ebben találtak most rá a vélhetően legkorábbi temetkezési maradványokra – jegyezte meg Mende Balázs Gusztáv.

Februárban a székesfehérvári csontkamrát is megnyitották, hogy a királyi maradványokat megvizsgálják. Akkor Kásler Miklós Emmi-miniszter arról beszélt, hogy genetikai módszerekkel be tudják majd azonosítani magyar uralkodók csontvázait.

Megnyitották Káslerék a székesfehérvári királyi csontkamrát

Az Emmi-miniszter szerint genetikai módszerekkel be tudják majd azonosítani a Fehérváron nyugvó magyar királyok csontvázait.

A Kásler Miklós vezette kutatócsoport 2013-ban kezdte meg a vizsgálatokat, majd sikeresen meghatározta az Árpád-ház genetikai markerét III. Béla és Anna királyné, illetve II. (Vak) Béla csontjainak azonosítása után. Az azonosításokhoz szükséges DNS-profilok száma nemrég bővült a Hunyadiak genomjával Corvin János és Kristóf mintáinak köszönhetően, akiknek földi maradványai egy horvátországi pálos kolostorban nyugszanak.