Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Újabb bírságot kaptak a közösségi oldalak Törökországban, a jövőben pedig akár 90 százalékkal is korlátozhatják a sávszélességüket.
Törökország újabb, ezúttal egyenként 30 millió líra (mintegy 1,1 milliárd forint) figyelmeztető pénzbírsággal sújtott több közösségimédia-felületet, köztük a Facebookot, az Instagramot, a Twittert, a YouTube-ot és a TikTokot, amiért a törvény ellenére továbbra sem jelöltek ki törökországi kapcsolattartót.
A török Információs Technológiai és Kommunikációs Hatóság (BTK) először november 4-én szabott ki büntetéseket az érintett közösségi portálokkal szemben, akkor a mostani összeg egyharmadát, egyenként 10 millió lírát (mintegy 368 millió forintot). Az újabb pénzbüntetést azért rótták ki rájuk, mert az üzemeltetők további 30 napig nem tettek eleget a felszólításoknak.
Amennyiben az előírások megsértése a későbbiekben is fennáll, újabb 30 nap elteltével betiltják törökországi reklámtevékenységüket, az azt követő 3. hónap végén pedig először 50 százalékkal, majd további 30 nap után 90 százalékkal korlátozzák a sávszélességüket.
Több év szünet után újra van Wikipédia Törökországban
Igyekezzen minden diák időben befejezni a házi dolgozatát, ha angolul írja, mert szerdán nem lesz elérhető az online enciklopédia. Az alapító, Jimmy Wales az internet cenzúrázása ellen tiltakozik.
Azok a médiafelületek, amelyek képviseleti irodát nyitnak Törökországban, és teljesítik a kötelezettségeiket, a pénzbüntetés negyedét visszakapják, valamint az esetleges egyéb korlátozások alól is mentesülnek.
Recep Tayyip Erdogan török elnök július elején jelentette be, hogy kezdeményezi a közösségi média széles körű hatósági kontrollját, miután egyesek sértő megjegyzéseket fűztek az unokája megszületését bejelentő Twitter-üzenethez. A török államfő azt hangoztatta: elengedhetetlen, hogy keretek közé szorítsák a közösségi oldalakat, amelyeken elburjánzottak a hazugságok, a rágalmak, a személyiségi jogok elleni támadások, illetve a jó hírnév elleni "merényletek".
Erdogan azt is nehezményezte, hogy az alkalmazásokat ellenőrző globális cégek a nyugati országoktól eltérően Törökországban vonakodnak képviseletet nyitni. Hangsúlyozta: mindent meg fognak tenni azért, hogy a szóban forgó vállalatok jogi és anyagi kérdések rendezése érdekében kapcsolattartói irodát nyissanak az országban.
A török parlament július végén fogadta el a vonatkozó törvényjavaslatot. A jogszabály szerint azoknak a közösségi felületeknek, amelyekre naponta több mint egymillió törökországi felhasználó látogat el, török állampolgárságú képviselőt kell kinevezniük az országban. A törvény azt is előírja, hogy az oldalaknak törökországi szervereken kell tárolniuk a török felhasználóik adatait. Emellett a jogszabály bírósági döntés birtokában 24 órát ad az oldal üzemeltetőjének a jogsértő tartalmak eltávolítására.
A törvény október 1-jén lépett hatályba, első körben november 2-áig adva időt a törökországi kapcsolattartó kijelöléséhez.
Törökországban gyakran előfordul, hogy
bűnügyi eljárás alá vonják azokat, akik bírálják a kormányt valamelyik közösségimédia-felületen.
A hatóságok számos pert indítottak már az elnök megsértése vagy terrorista propaganda terjesztése címén, továbbá alaposan ellenőrzik a Twittert és a Facebookot az ilyen tartalmak kiszűrése érdekében. Az ankarai vezetés néhány alkalommal több oldal működését ideiglenesen blokkoltatta is. A Wikipédiához való hozzáférést januárban tették ismét lehetővé, csaknem háromévi tilalom után, miután a török alkotmánybíróság kimondta: jogsértő az oldal blokkolása.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
