Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Itthon április óta nem látott magasságokban vannak a napi esetszámok, ám a képet valamennyire árnyalja, hogy ezzel párhuzamosan a tesztelés is csúcsokat dönt, közel kétszer annyit végeznek el, mint tavasszal. Magyarország Európában továbbra is kiemelkedően biztonságosnak számít, van olyan adat, amiben az egész EU-t verjük.
A csendes július után augusztusban hazánkban is erőre kapott a koronavírus-járvány: házibuliktól a kormányzati rendezvényekig, gólyatáboroktól a sportcsapatokig lehet hallani kialakuló gócpontokról. Nem meglepő tehát, hogy megugrott a tesztelések száma is, melynek eredményeként április óta nem tapasztalt mennyiségű új fertőzést mutattak ki, augusztus 28-án szám szerint 132-t.
Ha több teszt van, több hivatalos fertőzött is lesz
Hazánkban ezzel újra átlépte az 1000 főt az aktív fertőzések száma, végleg megsemmisítve azt az illúziót, hogy a járvány véget ért. (A kormány pénteken tárgyal a szükséges szigorításokról, de annyi már most is biztosra vehető, hogy a határokon, és jó eséllyel azon belül is szigorításokra lehet számítani.)
A napi új igazolt fertőzések száma augusztus eleje óta lassan, de biztosan növekszik, amíg azonban az elmúlt hetekben még 30-40 körüli számokról lehetett beszélni, kedd óta már 100 körüli, és azt is meghaladó adatokat közöltek. A több hónapos csúcs azonban nem véletlen, és szerencsére a tavaszi hullámhoz képest kevésbé aggasztó, ugyanis
gyakorlatilag napi kétszer annyi tesztet végeztek el augusztus végén, mint a járvány csúcsán.
Míg március-áprilisban kizárólag a tünettel rendelkezőket ellenőrizték, addig az elmúlt hetekben (és főleg a külföldi országok színkódolása óta) Magyarországra hazatérők, illetve karanténba kerülők is nagy számban teszteltették magukat. Ha így vesszük, a több mint 4000 tesztből 130 pozitív nem vészes.
Érdemes megnézni azt is, hogy az elvégzett tesztek hány százaléka pozitív: míg ez a hányad áprilisban 6 százalék fölé is emelkedett, augusztusban a másfelet sem érte el. (Ebben persze az is szerepet játszhatott, hogy korábban a tünettel rendelkezőket tesztelték – a szerk.)
Mi a helyzet a régióban?
A szomszédos országokhoz viszonyítva Magyarország járványügyileg továbbra is biztonságosabbnak mondható. Ha a sokat emlegetett járványgörbét nézzük, az új fertőzések terén Szerbia és Románia kivételével mindenhol éles emelkedés volt, az elvégzett tesztekből pedig arányaiban sokkal több pozitív eredmény született a környező országokban, mint itthon.
Kiemelkedik a régióban Ukrajna és Románia: a legnagyobb népességű szomszédainknál jelenleg napi ezer fő felett van az új megbetegedések száma. A szerbeknél még július végén, napi közel 3000 új esetnél tetőzött a nyári járványhullám, mostanra azonban a visszavezetett szigorításoknak köszönhetően egyedül náluk növekszik csökkenő ütemben a betegek száma.
A legnagyobb növekedés Horvátországban látható, miután szinte teljes turisztikai szezont bonyolíthattak le a tengerpartokon júliustól augusztusig. Ennek megfelelően napi új esetszám augusztus 28-ra elérte az 260-at – ez gyakorlatilag háromszor annyi, mint az ezt megelőző júliusi és áprilisi csúcspontokon volt.
És Európában?
Nagy általánosságban elmondható, – tesztelés ide vagy oda – hogy Magyarország európai viszonylatban arányaiban az egyik legjobban kezelte a járványt. Ha csupán az egymillió főre levetített fertőzések számát nézzük, hazánkban volt a legkevesebb, 547 fertőzés, míg az átlag 3325 volt.
Július közepe óta a teljes kontinensen emelkednek az új esetszámok, több esetben meghaladva a tavaszi járványhullám csúcsait. A legtöbb fertőzést jelenleg Spanyolországban és Franciaországban jegyzik, míg az északi államok (Svédország kivételével) és a déli szigetországok viszonylag jól állnak járványügyileg.
De mi a helyzet azokkal a „déli országokkal”, ahova nem érdemes kései nyaralást tervezni szeptembertől? Úgy tűnik, a tengerparti országok, hasonlóan az első hullámhoz, a másodikban is kiemelkedően magas számú fertőzésektől szenvednek. Magyarországhoz hasonló viszonylag alacsony napi esetszámot az elmúlt két hétben egyedül Montenegróban mértek – ehhez viszont érdemes hozzátenni, hogy az ország lakossága alig haladja meg a 600 ezer főt. A korábban említett Horvátország, a hazánkhoz még relatíve közel eső Bulgária, valamint Portugália és Görögország is több mint 300 új beteget regisztrál naponta; míg Olaszország ezres, Spanyolország pedig több mint ötezres nagyságrendű megbetegedéssel kell számoljon naponta.
Mi várható ősszel?
Nem jött be tehát a korábban sokat emlegetett tipp arról, hogy a nyári meleg elpusztítja a koronavírust, viszont a könnyen kijátszható határátlépési szigorítások lehetővé tették, hogy 2020-ban is külföldön nyaraljanak az európaiak, ami biztosan hozzájárult az esetszámok meredek emelkedéséhez a kontinensen.
A mostani adatok ugyanakkor csak néhány helyen aggasztóak annyira, mint tavasszal voltak. Míg az első hullám megfékezésében az új helyzet és a gyors fellépés okozott gondokat, addig a második hullám legnehezebb kihívása annak az egyensúlynak a megtalálása lesz, ahol a gazdaság sem dől újra össze, mégis megoldható a járvány féken tartása.
Itthon, úgy tűnik, szeptember 1-jén élőben indul újra az oktatás, fennmarad az 500 fős létszámkorlát (a futballmeccseket leszámítva) szinte minden eseményen, és egyelőre csak határátlépési szigorításokra lehet számítani. A megkérdőjelezhető orosz vakcinán kívül oltóanyag még a láthatáron sincs, bár az sem biztos, hogy azonnali megoldás lenne a járványra: olvasóink közel háromnegyede nem adatná be magának azonnal a potenciális Covid-oltást.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Nagyon más lehet a koronavírus-járvány második hulláma
Merkel: A vírus visszajön, és tartósan velünk marad
