Tech hvg.hu 2020. április. 27. 11:03

Erőre kapott a nyilvános megszégyenítés a Facebookon a koronavírus miatt

A koronavírus-járvány miatt egyre több a vásárlók jóhiszeműségét kihasználó hirdetés, melyekről a közösségi médiában is hírt adnak – gyakran arccal és névvel megszégyenítve a csalókat. Viszont az utóbbi kategóriába soroltak között olyanok is akadnak, akik semmi rosszat nem követtek el.

Egy felfokozott helyzetben, mint amilyen a koronavírus-járvány is, érdemes fokozott óvatosággal vásárolni, a különféle, elsősorban internetes hirdetéseket pedig minél többször ellenőrizni. Erre főleg a csalók veszélye miatt van szükség: sok “cég” próbál hasznot húzni egy ilyen időszakban, akár úgy is, hogy túlárazott termékeket, például arcmaszkokat, kézfertőtlenítőket kínál. De olyanok is akadnak, akik, bár a pénzt kézhez kapták, semmit nem postáznak a vásárlónak.

Aztán ott vannak azok is, akik szimplán valótlanságokat terjesztenek, így hergelve az állampolgárokat – mondjuk – egy üzlet tulajdonosa ellen. Hasonló dolog esett meg az angliai Whitley Bayben élő Kiran Deepel is, akire azért zúdult rá a lakosság (majd több ezer felháborodott facebookozó) haragja, mert egy bejegyzés szerint Deep szándékosan túl magasra emelte a kenyér árát. Az elterjedt bejegyzés szerint a boltos 1220 forintnak megfelelő fontot kért egyetlen vekniért.

A valótlan posztban arról is írtak, hogy Deep azon kevesek egyike, akinek egyelőre ugyan nem okoz gondot a vírus miatti gazdasági (vész)helyzet, de már keresi a módját, hogyan tudná megszedni magát. Csakhogy Deep nem tervezett ilyesmit, sőt, a kenyér árát sem emelte meg – a bejegyzést olyasvalaki írta, aki ezzel akart bosszút állni az üzletvezetőn. A terv több mint jól sikerült: az eredeti, első posztot több mint ötezren osztották meg, kis idő múlva tízezren. De a bejegyzés akkor is terjedt, amikor annak írója már törölte azt: kiderült ugyanis, hogy a posztról készült képernyőképeket valakik újra és újra megosztották a Facebookon.

Unsplash/@glencarrie

A Wired cikke szerint ez utóbbit a koronavírus nyomán létrejött, úgynevezett megszégyenítő csoportok végezték. Az Egyesült Királyságban számos ilyen csoport alakult, a járvány pandémiává nyilvánítása óta pedig még több van belőlük. A tagok száma is drasztikusan emelkedik: a technológiai lap összesítése szerint akadnak, ahol 4-5 ezren vannak, de olyanokról is tudni, ahol tízezres tábor verődött össze. A csoportok – néhány megszólaltatott vezető szerint – nem a másik verbális bántalmazása miatt születtek. Elsősorban a pórul járt vásárlókat képviselik, emellett szemmel tartják azokat a kisüzleteket, vállalkozásokat és cégeket, amelyek a járvány okozta krízisben próbálnak megrövidíteni valakit.

A csoportok amolyan önkéntes rendőrnek képzelik magukat, akik fegyver, illetve a megfelelő jogkör nélkül kizárólag egy dolgot tehetnek: az üzletet és vezetőjét név szerint listázni kezdik, ezzel megszégyenítve őt a többi alkalmazott és a családtagok előtt. Ez a fajta önbíráskodás azonban igen kártékony is lehet, mivel a felhasználók csak a hallottak alapján hoznak ítéletet egy-egy, a szemükben bűnözőnek vélt ember fölött. Az egyik csoportvezető arról beszélt a Wirednek, hogy sok ezer tagjuk miatt lehetetlen ellenőrizni, ki milyen magánakciókat hajt végre. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a megvádolt cég ártatlanul került a szégyenfalra, a nevét és a fotóját is eltávolítják.

De, mint Deep esetében is látható, ez a rendszer nem mindig hatékony. A brit üzlettulajdonost például teljesen ártatlanul hurcolták meg ismeretlenek. Mi több: elmondása szerint a poszt terjedése alatt néhányan személyesen is felkeresték, hogy beolvassanak neki, illetve megfenyegessék. Ez egyáltalán nem tett jót az üzletének, sem pedig megélhetésének, mondta az érintett az ügyről.

Az ilyen Facebook-csoportok ellenőrzése elsősorban a szolgáltatónak, vagyis magának a Facebooknak a hatásköre, amely a világjárvány tetőzése közben ígéretet rá, hogy jobban odafigyel majd a felhasználói tartalmakra – különösen azokra, amik a vírus témájában íródnak. Úgy tűnik, ez egyelőre nem bizonyult túl hatékonynak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.