Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Minden ötödik európai zajszennyezéstől, egy olyan problémától szenved, amely az utóbbi években egyre jelentősebbé válik a megnövekedett közúti forgalom és az urbanizáció következtében – állapította meg egy vezető európai környezetvédelmi szervezet. A Magyarországra vonatkozó adatok még egészen barátságosnak tűnnek.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint mintegy 113 millió embert érint a zajos közúti forgalom. A hivatal Környezeti zaj Európában 2020 című jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a városi növekedés miatt egyre több ember van kitéve a túl zajos közlekedésnek a zajcsökkentő szabályozások ellenére. 2012 és 2017 között nem változott a nagy zajnak kitett emberek száma, és Európában 2020-ra sem fog csökkenni az zajszennyezés az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt szintre.
A fő zajforrás Európában a közúti forgalom, ezt a vasúti forgalom zaja követi, majd a légi forgalom és az ipari zaj következik a sorban. A vasúti közlekedés zaja 22 millió embert érint, a légi közlekedésé pedig négymilliót – közölte a koppenhágai központú hivatal.
Hazai adatokat is soroltak, melyek szerint a magyarországi városokban élők 16,4 százaléka van kitéve a közúti forgalom miatt jelentős zajterhelésnek, a vasútvonalak hangjai pedig a városi lakosság 1,3 százalékának okoznak gondot. A városi környezeten kívül valamivel jobb az arány, ott a lakosság 1,8 illetve 0,9 százaléka érintett a fokozott zajterhelésben. A repülőforgalom által keltett zajok csak utóbbi, városon kívüli területen járnak kellemetlen hatásokkal, az EEA becslése szerint a hazai lakosság 0,3 százaléka szenvedhet emiatt.
Ezekkel az adatokkal hazánk az Európa legcsendesebb országai között szerepel. Különösképpen a vasúti, légiforgalmi és ipari zajszennyezés esetében, a közúti forgalom okozta zajok terén a középmezőnyben vagyunk.
A zajszennyezés számos betegséget okozhat, szerepe lehet a szívbetegség kialakulásában és az idő előtt bekövetkező halálozásban is. A környezeti zaj évente 12 ezer korai halálozást okoz az európai térségben a hivatal szerint. A zajszennyezés további káros hatásai között szerepel az alvászavar, ami több mint hatmillió embert érint. Emellett a zajos környezet a gyerekek iskolai teljesítményére is hatással van: kimutatták, hogy gyengébb lesz miatta az olvasási képességük.
A zajszint csökkentése érdekében az EEA az elöregedett közutak felújítását, a forgalom zökkenőmentesebb szervezését javasolta a városoknak, és felvetette, hogy a lakott területeken óránként 30 kilométerre kell csökkenteni a megengedett sebességet. A zaj csökkentését szolgálhatja a kerékpáros és gyalogos, valamint az elektromos járművekkel való közlekedés támogatása is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
