Az Európai Űrügynökség (ESA) 22 tagállama ígéretet tett arra, hogy növeli a szervezet költségvetését újabb űrmissziók, tudományos kutatások támogatása céljából, köztük a klímaváltozás megfigyelésére új generációs műholdak földkörüli pályára állításához.
Jan Wörner, az ESA főigazgatója a szervezet Sevillában zajló miniszteri tanácskozásának záró napján, csütörtökön bejelentette, hogy a tagállamok rekordnagyságú, 14,4 milliárd eurós költségvetés biztosítására kötelezték el magukat a következő három-öt évre.
A tanácskozáson támogatást kapott az első európai űrhajós Hold-utazásának és az első gravitációshullám-detektor világűrbe telepítésének a terve, egy űrsikló építése és a Föld biztonságát célzó olyan programok, mint az űrszemét eltávolítása, vagy az aszteroidák észlelése és megfigyelése. A klímaváltozás pedig abban egy erős hajtóerő, hogy az európai Copernicus Föld-megfigyelő műholdrendszert továbbfejlesszék" – hangoztatta Wörner.
[Egy-két tonnányi szemét zuhan vissza a Földre az űrből – naponta]
A tagállamok 2030-ig elkötelezték magukat a Nemzetközi Űrállomás kutatási programjában és Hold körül pályára állítandó űrállomás, a Gateway programjában való részvételre, valamint egy közös marsi misszióra az amerikai űrkutatási hivatallal.
A legnagyobb hozzájárulást a költségvetéshez, 3,3 milliárd eurót Németország biztosítja, amelyet Franciaország követ 2,7 milliárd euróval.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.