Stefan Frank, a laxenburgi Alkalmazott Rendszerelemzési Nemzetközi Intézet kutatója és munkatársai elkészítették az első, részletes elemzést a mezőgazdaságban termelődő üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések lehetőségeiről. A tudósok eredményeiket a Nature Climate Change című szaklapban mutatták be.

A mezőgazdaságból származó metán- és nitrogén-oxid jelenleg az emberi tevékenység hatására kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének 10-12 százalékát teszik ki. Ez az arány azonban a műtrágyák és az állatok számának növekedésével folyamatosan nő. Ugyanakkor a szektor egyre hatékonyabb is lesz, mert bár a károsanyag-kibocsátás 1990 óta egyharmadával emelkedett, a termelés ezalatt 70 százalékkal nőtt.

A tudósok négy klímamodellben kiszámolták a metán- és nitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésének mértékét a kibocsátott szén-dioxid jövőbeli tonnánkénti árához viszonyítva.

Tonnánkénti 20 dollárral (5700 forinttal) számolva arra jutottak, hogy 2050-re a metán- és nitrogén-oxid kibocsátásának mértéke 15 százalékkal csökkenhető, ha az agrárszektorban is végrehajtanak változtatásokat.

[A vesztünkbe rohanunk: hiába a párizsi klímaegyezmény, brutálisan nőtt a szén-dioxid-kibocsátás]

Ha a hús- és tejfogyasztás csökken azokban az országokban, ahol élelmiszer-túlkínálat van, akár 23 százalék is lehet a visszaesés.

A legmagasabb, 950 dollár (270 ezer forint) tonnánkénti árral kalkulálva – amely szükséges a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos cél eléréséhez – az emisszió akár annak az értéknek a felére is csökkenthető, amellyel erőfeszítés nélkül érhető el a klímaváltozás korlátozása.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.