Az egyre intenzívebb hajózás miatt nő az óceánokban az alacsony frekvenciájú zaj. A cetek alacsony frekvenciájú hangokkal kommunikálnak, ezért az ember keltette zaj befolyásolhatja "éneklési" szokásaikat.

A PLOS ONE tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogyan hat egy óceánjáró elhaladása a japán Ogaszavara-szigetek környéki vizekben élő hím hosszúszárnyú bálnák énekére. A Hokkaidói Egyetem és az Oszagavarai Bálnafigyelő Társaság kutatói Cudzsi Koki vezetésével két víz alatti hangrögzítővel vették fel az emlősök hangját és helyváltoztatásait tavaly februártól májusig. Megvizsgálták, hogyan hat a bálnák énekére az óceánjáró keltette zaj. A mindentől távol eső szigetekre naponta egyszer érkezik hajó.

A kutatók megállapították, hogy a hajó útvonalának 500 méteres körzetében kevesebb hím bálna énekelt, mint máshol. A hajó elhaladása után az útvonalhoz nagyjából 1200 méternél közelebb tartózkodó cetek ideiglenesen csökkentették vagy abbahagyták a hangadást, azonban az alkalmazkodás más jeleit – például a frekvencia megváltoztatását – nem lehetett kimutatni. Az éneket abbahagyók többsége nem folytatta a hangadást a hajó elhaladása után legalább fél óráig.

Csak a hím hosszúszárnyú bálnák énekelnek, tehát a felvételek arról nem árulkodnak, hogyan hat a hajózás zaja a nőstényekre vagy a borjakra. Naponta csak 1-3, összesen 26 hím énekét tudták rögzíteni.

Az eredmények azonban így is arra utalnak, hogy a hajózaj ideiglenesen befolyásolhatja a cetek hangadó viselkedését, további kutatásokkal kideríthető, hogy a tartósabb zaj milyen mértékű stressznek teszi ki a bálnákat. "A hosszúszárnyú bálnák időlegesen inkább abbahagyták az éneklést ahelyett, hogy módosították volna az ének tulajdonságait, míg a tengerjáró el nem haladt. Az éneklés felfüggesztése és a távolabbra úszás költséghatékony alkalmazkodás lehet a gyorsan mozgó zajforráshoz" – írták a szerzők.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.