A "második agy" néven is emlegetett enterális idegrendszer az emberek szervezetében is jelen van. Most egy állatkísérlet során képalkotó eljárással azonosították a működését.
A kutatók azzal már régóta tisztában vannak, hogy – bármennyire is meglepően hangzik, de – a testünk rendelkezik egy "második aggyal" is. Mindez a bélrendszerünkben található, és enterális idegrendszer (ENS) néven hivatkoznak rá a kutatók. A szakemberek azonban nemrég új idegmintázatra bukkantak.
Az ENS gyakorlatilag egy 400 millió idegsejtből álló rendszer, ami az agy után a második legnagyobb ilyen rendszer a szervezetben. Az ENS olyannyira komplex, hogy képes akár az agyunktól függetlenül is működni, vagyis szinte teljesen független a központi idegrendszertől.
Persze ez az idegsejt-hálózat nem úgy működik, ahogy az agyunk, dönteni például nem tud – vagyis nem ez "határozza meg", hogy mit ebédeljünk. Helyette viszont nagy szerepe van abban, hogy rendben legyen az emésztéstünk. A JNeurosci nevű tudományos szaklapban nemrég megjelent egy tanulmány, amelynek köszönhetően ismét egy lépéssel közelebb kerülhetünk a rendszer megértéséhez – számolt be róla az IFLScience.
Ausztrál kutatók az egerek vastagbelében az idegsejtek egy új mintázatát találták meg. A megfigyelések szerint ez a csoport felelős a bélrendszer izmainak működéséért, amelyek segítenek keresztüljuttatni a székletet a bélrendszeren. Képalkotó technológia segítségével képesek voltak megfigyelni azt is, ahogy az említett mintázatban lévő idegsejtek egyszerre, ugyanabban az ütemben küldtek jelet az izmoknak, amit az "idegi aktivitás korábban nem látott formájaként" írtak le.
A kutatók szerint a "második agy" még rengeteg tanulmányozást igényel, hogy teljesen megértsük a működését. Az ENS például képes a hangulatunkat is befolyásolni azzal, hogy mekkora mennyiségben állítja elő a "boldogsághormonként" is ismert szerotonint, de itt termelődik a dopamin is. Már olyan feltételezést is hallani, amely szerint az ENS hamarabb fejlődött ki bennünk, mint a központi idegrendszer.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.