A nyugat-ausztrália Murchison Rádiócsillagász Obszervatórium rádióspektrométere által észlelt hidrogéngáz gyenge jelei a 13,8 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után mintegy 180 millió éve létezett csillagok jelenlétét indikálták. A hidrogén volt akkor világegyetem legáltalánosabb építőköve, mint ahogyan ma is. Mivel ezeket a korai csillagokat közvetlenül még soha nem észlelték, az általuk kibocsátott ultraibolya sugárzás megváltoztatta a körülöttük lévő hidrogéngáz tulajdonságait, s ezáltal a hidrogén elnyelte az ősrobbanás utánizzásából eredő háttér rádióhullámokat, és lehetővé tette érzékelésüket.

Judd Bowman, az Arizonai Állami Egyetem kozmológusa elmondta, hogy a megfigyelések megerősesítették a várakozásokat arról, mikor keletkezhettek az első csillagok. Ezek a csillagok eltérőek lehettek a maiaktól, mert az ősrobbanás után keletkezett ősi primitív gázból képződtek. "A gáz szinte teljesen hidrogénből és héliumból állt. Ezzel szemben szinte az összes későbbi csillag olyan gázból keletkezett, amelyeket a periódusos rendszer nehezebb elemei, mint a szén és az oxigén gazdagították. Az első csillagok nagyon nagy tömegűek lehettek és rövid ideig éltek, színűk kékes lehetett" – magyarázta.

Általában a csillagkeletkezés hasonló a mostanihoz, a gázfelhők összehúzódnak, majd a növekvő nyomás hatására összehúzódásuk lelassul, hőmérsékletük viszont folyamatosan nő, fúziós magreakciókat indítva be.

A felfedezés nem jelenti azt, hogy egyes csillagok nem születhettek még korábban.

A rádióhullámok adatainak elemzéséből arra is következtetnek tudósok, hogy a világegyetem egykoron valószínűleg kétszer olyan hideg volt, mint korábban gondolták, mínusz 270 Celsius-fok lehetett a hőmérséklet.