Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az iPhone-ok köztudottan nem tartoznak az olcsó készülékek közé. Egy tanulmány azt vizsgálta, mennyivel emelné az árukat, ha nem Kínában, hanem otthon, az Egyesült Államokban gyártanák ezeket.
Sok kritika érte már az Apple-t, hogy nem az Egyesült Államokban gyártatja az iPhone-t. Donald Trump egyenesen megígérte azt, hogy ha megválasztják, akkor változtatni fog ezen. Persze ez nem volna olyan egyszerű, mert mint ahogy egyszer még Steve Jobs kifejtette Obama elnöknek, nem feltétlenül azért készül az iPhone Kínában, mert ott olcsóbb a munkaerő, hanem leginkább azért, mert szakképzett munkaerőt kínálnak, rugalmasak a gyártók és a beszállítók, és gyorsabban képesek átállni valami másra, valami újabbra, mint amerikai társaik.
A MIT Technology Review ezzel együtt eljátszott a gondolattal, mi volna, ha megvalósulna Trump elképzelése. Kétféle forgatókönyvet vázolt fel, az egyik az összeszereléssel, míg a másik a teljes gyártással foglalkozik. Jelenleg 7 külföldi gyárban (hat kínaiban és egy brazilban) szerelik össze az Apple csúcstelefonját. Mi lenne, vetette fel a kutatás, ha az összeszerelés átkerülne az Egyesült Államokba, miként változna meg az iPhone ára.
Az IHS piaci elemző cég szerint egy 749 dolláros iPhone 6s Plus alkatrészei 230 dollárba kerülnek, a 299 dolláros iPhone SE alkotói 156 dollárba. Az összeszerelés költségeit 4 és 10 dollár közé teszik, ebben eltér a piackutatók véleménye. A 10 dollárt valószínűsítő professzor (Syracuse Egyetem) szerint, ha az összeszerelést az Egyesült Államokban végeznék, az 30-40 dollárral megnövelné az iPhone árát. Ez részben a munkaerő magasabb költsége miatt lenne, részben pedig azért, mert az alkatrészeket be kellene szállítani az USA-ba. Mindez körülbelül 5 százalékkal növelné az iPhone-ok árát. S hogy mindez mit jelent a munkavállalók szempontjából? Nos, az Apple szerint a beszállítóik több mint 1,6 millió embert foglalkoztatnak, azonban ennek csak töredéke foglalkozik az összeszereléssel. Szóval nem lenne olyan nagy hatása az otthoni összeszerelésnek, mint azt Trump gondolja.
Azt az esetet is megvizsgálták, hogy mi volna, ha minden az Egyesült Államokban készülne. Az Apple 766 beszállítójának majdnem a fele jelenleg kínai, Japánban van 126, Tajvanon 41, az Egyesült Államokban pedig 69 beszállító. Sok alkatrész készül szerződés alapján, és nehéz pontosan tudni, hogy az adott alkatrészt – alvállalkozói szerződés keretében – hol is gyártják. A már említett professzor úgy becsüli, hogy ha minden alkatrészt az Egyesült Államokban készítenének, az további 30-40 dolláros pluszköltséget jelentene, de összességében legalább 100 dollárral emelné az iPhone árát, ugyanis a komponensekhez szükséges nyersanyagok egy részét külföldről kéne beszerezni.
Egy iPhone-ba a periódusos rendszer elemeinek mintegy 75 százaléka bekerül, és ezen nyersanyagok közül sokat be sem lehet szerezni az Egyesült Államokban. Nincsenek például bauxitbányák, de beszélhetnénk még a neodímiumról, a leuténről vagy a hafiumról.
A kutatás végső konklúziója (a feltárt árváltozás mellett) mindenképpen az, hogy bár az iPhone szimbóluma az amerikai találékonyságnak (és az Apple, illetve Steve Jobs innovációjának), egyúttal bizonyítéka is a globális gazdaság elkerülhetetlenségének.
