Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy magyar programozó is része volt annak a csapatnak, akik még két éve egy apró, de fontos változást hajtottak végre a Skype-on. Rutinfeladatnak tűnt, de komoly fejtörés lett a vége.
Szinte nem telik el úgy nap, hogy valamelyik techcég – legyen az egy alkalmazás tulajdonosa, vagy maga a Facebook vagy a Google – ne jelentene be valamilyen frissítést. Ezek közös pontja, hogy a felhasználók sosem egyszerre kezdhetik el használni az újdonságot, hanem lassan, fokozatosan teszik elérhetővé számukra a fejlesztők. Hogy ez mennyire nem mellékes apróság, azt Orosz Gergely maga is megtapasztalhatta.
A jelenleg mobilszoftver-mérnökként dolgozó férfi, aki havi 380 ezer forintot is keresett az iWiW-en azzal, hogy felismerte az éppen aktuális „aranylázat” – és azt is megmondja, most mivel lehet ennyit keresni –, 2014-ban a Skype csapatánál tanulta meg, mennyire bonyolult lehet a legegyszerűbbnek tűnő feladat is. A Microsoft egy évvel korábban integrálta a programot az Outlook.com webes levelező jobb oldali sávjába, ám a bejelentkezés szükséges 5-15 másodpercet túl hosszú időnek tartották, ezért úgy döntöttek, gyorsítanak egyet a folyamaton.
„A cél az volt, hogy jóval gyorsabban töltődjön be a Skype. Egy szemléletes hasonlattal élve: repülés közben a légcsavaros motorokat sugárhajtásúvá cseréljük le, úgy, hogy az utasok közben semmit se vegyenek észre” – írja a Tech Inspiráció blogon.
A stratégia az volt, hogy a felépített rendszert szép lassan engedik rá a 400 millió felhasználóra, ám hamar kiderült: ami hibátlanul működik 40 millió embernél, az 80 milliónál már nem biztos, hogy úgy fog. A rendszer perceken belül elkezdett összeomlani, így nem volt más megoldás, vissza kellett térni a korábbi állapotra. Orosz Gergely szerint a munka legfontosabb része csak ezután következett, ugyanis ki kellett deríteni, mi okozta a problémát.
Nem sokkal később kiderült, ehhez olyan tudást kellett leporolni, amit még az egyetemen, egy rövid kurzus keretében szedett össze. „Engem soha nem érdekelt igazán a hálózati programozás. Sok-sok évvel később viszont mégis ez az ismeretmorzsa volt, ami kisegített. Már messze nem emlékeztem, hogy pontosan hogy is működik a TCP – de tudtam, hogy nagyjából mit keresek. A Wikipédia pedig bármikor segít felfrissíteni a régi ismereteket” – írja bejegyzésében.
A tanulság? Orosz Gergely szerint az, hogy több száz millió embernek építeni egy szolgáltatást nem tehetség, hanem tudás kérdése, az élesítéskor pedig mindig lennie kell egy B-tervnek, amivel vissza lehet állni a korábbi állapotra. Hogy ez hogyan működött a Skype esetében? Arról a Tech Inspiráció blogon olvashat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
