2014. november. 11. 08:31 MTI Utolsó frissítés: 2014. november. 11. 10:58 Tech

Stockholmban használják ki a legjobban az infokommunikációs technológiát

Az Ericsson negyven várost vizsgált meg világszerte az infokommunikációs technológiára való érettség és társadalmi, gazdasági és környezeti fejlettség szempontjából, amelyek között a kutatás eredménye szerint szoros összefüggés van. Az első helyen – tavalyhoz hasonlóan – Stockholm végzett, majd London, Párizs, Szingapúr és Koppenhága következik.

A városok adhatnak megoldást a jövő társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaira, ha ki tudják használni az infokommunikációs technológia (IKT) által nyújtott lehetőségeket – derült ki az Ericsson svéd távközlési vállalat hétfőn kiadott jelentéséből. Az Ericsson negyven várost vizsgált meg világszerte IKT-érettség és társadalmi, gazdasági és környezeti fejlettség szempontjából, amelyek között a kutatás eredménye szerint szoros összefüggés van. Minél magasabb egy város IKT-érettsége, annál fejlettebbek a gazdasági, társadalmi és környezeti feltételek is. Az első helyen – tavalyhoz hasonlóan – Stockholm végzett, majd London, Párizs, Szingapúr és Koppenhága következik.

Az IKT hatékony eszköz lehet a városok fenntartható fejlődésének megvalósításában a jelentés szerint. Az új technológiák segítségével költséghatékonyabbá tehetők a már működő rendszerek, az egyénekhez jobban alkalmazkodó megoldásokat hozhatnak létre. Ez a folyamat alapjában formálja át az iparágakat, a köz- és a versenyszférát, új piaci lehetőségeket hoz létre.

A jelentés szerint szoros a kapcsolat egy város IKT-érettsége és a korrupció között: minél fejlettebb a város technológiailag, annál alacsonyabb a korrupció szintje. Az adatokhoz való hozzáférés, az e-kormányzás segít abban, hogy átláthatóbban és hatékonyabban működjenek a városok – derül ki az Ericsson felméréséből.

Az alacsony IKT-érettségű városokban, mint Dhaka, Mumbai, Kairó gyorsabban fejlődik a technológia, mint a lista elején lévő városokban, mivel az „lejjebb induló” városok több lépcsőt kihagyva rögtön a fejlett mobil technológiát kezdik bevezetni. Ezzel megtakarítják a költséges és túlhaladott technológiai lépcsőfokokat és rögtön az élére ugranak a fejlődésnek – olvasható a jelentésben.

A felmérés a társadalmi faktort az egészségügy, oktatás és a társadalmi bevonás szintje alapján értékelte, a gazdasági fejlettséget a termelékenység és a versenyképesség alapján, míg a környezeti tényezőt az erőforrások, szennyezettség és a klímaváltozás mértéke alapján. Az IKT-érettséget az infrastruktúra minősége és elérhetősége, a megfizethetőség és IP tranzit árak, valamint egyéni, ipari és közterületi használat alapján értékelte a jelentés.

hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.