Sok iparágban nem használják ki elég jól a kis- és közepes vállalatok a digitalizáció lehetőségeit, miközben a felszereltségük meglenne ehhez. A BME azt vizsgálja, mire lehet még szükség a versenyképesség javításához.
Sikeresen riasztják el a lányokat az informatika tanulásától és az infós munkáktól.
Dinamikusan fejlődik a digitális gazdaság alapját jelentő hazai információs és kommunikációs technológiákat összefogó IKT szektor – derül ki a KSH frissen közzétett jelentéséből. A vállalatok növekedését elsősorban az uniós források és a kedvező adózási feltételek segítik. A további bővüléshez azonban a cégeknek meg kell felelniük a folyamatosan változó szabályozási környezetnek is – hívja fel a figyelmet az EY tanácsadócég.
Nem csak Magyarországon, az egész EU-ban látványosan nő az információs és kommunikációtechnológiai dolgozókat kereső cégek száma.
Rosszabb tanulási eredményeket ér el az a diák, aki rendszeresen a számítógép előtt ül, még akkor is, ha azt csak tanulási célból teszi. A nemrég közzétett OECD-jelentésen sokan meglepődtek, pedig nem egy új felismerésről van szó. De azért óva intenénk az iskolákat, hogy eltiltsák a gyerekeket az informatikai eszközöktől, ugyanis a munkaerőpiac által elvárt digitális írástudásban nagyon rosszul állunk. Van megoldás a látszatellentmondásra: az IKT-pedagógiában is felkészült tanár.
A cégek innovációs tanácsadás igénybevételére és a nemzetközi piacra lépést támogató marketingtevékenységre használhatják az összesen 1 milliárd értékben megpályázható forrást.
Az Ericsson negyven várost vizsgált meg világszerte az infokommunikációs technológiára való érettség és társadalmi, gazdasági és környezeti fejlettség szempontjából, amelyek között a kutatás eredménye szerint szoros összefüggés van. Az első helyen – tavalyhoz hasonlóan – Stockholm végzett, majd London, Párizs, Szingapúr és Koppenhága következik.
Az Ericsson közzétette legfrissebb Networked Society City Index kiadványát. Az index 31 várost rangsorol és méri azok IKT-érettségét az infokommunikációs beruházásokból származó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi előnyök tekintetében; a „hármas optimalizálás” hatást. A jelentés technológiai háttere frissült, így az már magában foglalja a 4G, a nyilvános adat, az e-tranzakció és egyéb fejlettebb technológiák használatát.
Az információ és kommunikációtechnológiai (IKT) szektor az utóbbi évtizedekben világszerte jelentős növekedésen esett át, de ez a nemek tekintetében nem volt kiegyenlített. A nők jelenléte az iparágban, főként a magasabb beosztások tekintetében még mindig jelentősen elmarad a férfiakétól, de már látszódnak a lehetséges kitörési pontok.
Az informatikai szektorban kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket, szervezeteket és projekteket díjazott az IVSZ. A Gyurós Tibor – díj „Az év menedzsere az infokommunikációban” díjazottja Scheidler Balázs, a BalaBit Kft. ügyvezetője, a „Az év IKT projektje” a Microsec Kft. egyik munkája. Innovációs különdíjat kapott a Prezi és a 4D Anatomy Viewer.
Magyarország a fejlett országok között a 23. helyen szerepel a 2010-es Connectivity Scorecard című tanulmányban, amely a világ 50 országában vizsgálja az információs és kommunikációs technológia (IKT) hasznosításának eredményességét - közölte a Nokia Siemens Networks szerdán az MTI-vel.
Lassú a szektorban a recesszió utáni felépülés, de nem követi a zuhanást kisebb növekedés, majd újabb meredek zuhanás – véli az Economist Intelligence Unit által megkérdezett informatikai és telekommunikációs vezetők nagy része.