James Arbuthnot brit parlamenti képviselő szerint egészen valószínű, hogy valamelyik „lator állam” nukleáris fegyvert robbant a világűrben, hogy az így keltett sugárzással lerombolják a nekik ellenséges országok áram- és vízellátását. Az amerikai kongresszus és az OECD is készített már elemzéseket, s a napkitörésektől legalább annyira tartanak, mint a latroktól.
Az űrben végrehajtott nukleáris robbantás hasonló hatást érhetne el, mint egy erős napkitörés. Utóbbi gyászos következményeit a québeci elektromos rendszer 1989-es teljes összeomlása pontosan demonstrálta. Emellett megbénulhatna minden olyan szolgáltatás, amely a műholdas navigációs rendszerekhez kötődik, de nagy valószínűséggel így járna a kommunikáció, részben akár az internet is leállhatna, a katonai célú eszközökről nem is szólva. A brit védelmi bizottság (hivatalos jelentése itt olvasható) ezért sürgeti a kormányt, hogy „erősítse meg a technológiát” az ilyen esetek kivédésére.
Az elektromágneses impulzusoktól (EMP) való félelem nem új keletű, az Egyesült Államokban már 2004-ben elkészült az a törvényhozásnak szóló beszámoló, amely szerint az EMP-hatás potenciális országos katasztrófával fenyeget. Az OECD pedig tavaly nyáron tette közzé jelentését a jövő globális megrázkódtatásairól, köztük a geomágneses viharok hatásairól.
Azóta azonban nőtt a fenyegetés esélye. Legalább is a brit parlamenti szakbizottság úgy találta – a BBC tudósítása szerint –, hogy a kormány „valamelyest önelégült” lett a technológiát fenyegető kockázatok értékelésében, pedig ezek képesek megrongálni a számítógépchipeket, amivel a védelmi rendszert cselekvőképtelenné tehetnék.
Arbuthnot a BBC-nek kijelentette, hogy: „személyesen én azt hiszem, egészen valószínű, hogy ilyesmi megtörténjen. Kevés nukleáris fegyver használata mellett ez egy viszonylag egyszerű út hatalmas károk előidézésére. A következtetés, pedig az, ha egy ilyen támadás ekkora károkkal jár, ideje elkezdeni a felkészülést az ellene való védekezésre, mert a sérülékenységünk hatalmas. Az űrben robbantott nukleáris fegyver rombolóhatása sokkal nagyobb, mintha egy városra dobnák le, mert a besugárzott terület sokkal nagyobb. Így teljes országos hálózatokat képes megbénítani, beleértve például a vízellátást vagy a csatornarendszert. Ez néhány napon belül igen nehézzé tenné az életben maradást a városokban.”
A naptevékenység lehetséges hatásai | |||||||||||||||
|
A hagyományos védelem az ilyen fenyegetések ellen mit sem ér. Tavaly februárban, amikor egy kisebb napkitörés során kilökődött anyagrészecskék felhője elérte a Földet, a csendes-óceáni térségben teljesen lehetetlenné vált a repülés. A mágneses erőtér hirtelen ingadozása – okozza azt napkitörés vagy nukleáris robbanás – képes teljesen tönkretenni az elektromos hálózatokat, és a műholdas kommunikációt, s ez nem csak a védelmet, a pénzügyi folyamatokat vagy a kommunikációt állítaná meg, hanem másodpercek alatt gyakorlatilag évszázadokkal vetné vissza a fejlett régiók működési lehetőségeit.
Az efféle űrből érkező hatások kiterjedtsége miatt az országoknak össze kell fogni a védekezésben, mert senki sem hiheti, hogy biztonságban maradhat, vagy lesznek olyan biztonságos helyek, ahonnan segítség várható – vélekednek a brit jelentés összeállítói. Ezért például olyan terveket is ki kellene dolgozni, hogy milyen másodlagos rendszereken lehetne használni például a kommunikációra, ha a természeti katasztrófa vagy támadás bekövetkezik.
Az OECD – amely egy nukleáris robbanás következményeit nem vizsgálta, de a geomágneses viharokét nagyon részletesen – hasonló következtetéskre jut, annál is inkább, mert a hatások nem állhatnak meg az elsődleges rombolásnál. A kommunikációs zavarokat a különféle szervezetek működésképtelensége követheti, ami hamar elvezethet a mobilizáció, azaz a közlekedés és áruszállítás leállásához, innen pedig már csak karnyújtásnyira vannak a zavargások és a politikai rendszer működésképtelensége. Ami pedig ezen túl van, azt már sokszor láthattuk Hollywood véres prezentálásában.