2011. november. 29. 18:20 MTI Utolsó frissítés: 2011. november. 29. 18:13 Tech

Mégsem ott háziasíthatták az első kutyákat, ahol eddig hitték

Az első kutyákat Délkelet-Ázsiában háziasították, nem pedig a Közel-Keleten - erre a következtetésre jutottak a svéd Királyi Technológiai Intézet (KTH) genetikusai, akik kutatásaikról a Heredity című folyóiratban számoltak be.

Peter Savolainen, a KTH evolúciós genetikusa svéd és kínai kutatókkal közösen a világ minden táján vizsgálta az apai ágon öröklődő Y-kromoszómákat kan kutyáknál. A gének felerészt univerzálisak volt világszerte, ám csupán Ázsiában, a Jangce-folyótól délre eső területen élő ebeknél volt megtalálható a gének összessége - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

"Eredményeink azt tanúsítják, hogy a Jangce-folyótól délre eső terület volt a kutyák háziasításának legfontosabb, ha nem az egyetlen régiója. Nagy számban domesztikálták itt a farkasokat" - magyarázta Peter Savolainen.

Egy külön tanulmányban, amelynek eredményei az Ecology and Evolution című folyóiratban láttak napvilágot, Peter Savolainen svéd, török és iráni kutatókkal közösen elvégezte a sejtek energiaszerve DNS-ének, az úgynevezett mitokondriális DNS-nek az összehasonlító vizsgálatát is, különös figyelemmel a Közel-Keletre. Mivel a mitokondriális DNS kizárólag anyai ágon öröklődik, kiválóan alkalmas evolúciós rokoni kapcsolatok kimutatására.

"Mivel korábbi kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a farkasokat a Közel-Keleten domesztikálták, biztosak akartunk lenni abban, hogy semmit sem hagytunk figyelmen kívül. Semmilyen jelet nem találtunk, hogy a kutyák a Közel-Keletről származtak volna" - magyarázta Peter Savolainen.

A kutatók ugyanakkor találtak genetikai bizonyítékokat arra, hogy kisebb mértékben a kutyák és a farkasok kereszteződtek különböző térségekben, beleértve a Közel-Keletet. "A kereszteződés csak kissé módosította a kutyák genomját" - tette hozzá Peter Savolainen.

hvg360 Serdült Viktória 2025. január. 07. 09:30

Laczó Adrienn, lemondott bíró: Dermesztő hatás nyomja rá a bélyegét az egész bírói szervezetre

„Az ember csak akkor veszi észre, hogy nem kapott levegőt, amikor felbukkan a víz alól” – mondja Laczó Adrienn volt bíró, aki januártól egy ügyvédi irodában dolgozik tovább. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának egykori tanácselnöke szerint a bírák közül egyre többen érzik, hogy olyan nyomás nehezedik rájuk, ami nem megengedhető. Hogyan nyilvánul meg ez a nyomás, és volt-e bármilyen hatása a bírák kiállásának? Miért volt szerinte mélyen sértő az új OBT-elnök nyilatkozata a „zavaró hangokról”? HVG-portré.