A Dornier 17 típusú gép, melyet "repülő ceruzának" is neveztek, a Goodwin Sands nevű homokháton fekszik a La Manche csatornában, 15 méteres mélységben. A homok mozgása következtében olykor elő is bukkan a vízből.

A repülőt az utolsó ismert példánynak tartják a Dornier 17-es típusból. Értékét tovább növeli, hogy a londoni kikötői hatóság (PLA) nemrég végzett felmérése szerint rendkívül jó állapotban megőrződött: mindössze első pilótafülkéje és néhány ablaka szenvedett kisebb sérüléseket. A legénység két tagja a találatkor életét vesztette, ketten azonban, köztük a pilóta is, hadifogságba kerültek és túlélték a háborút.

"Egyedülálló repülőgépről van szó, amely a brit történelem ikonikus eseményéhez kötődik, így fontosságát - nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt - nem lehet eléggé hangsúlyozni... Ez a század egyik legjelentősebb légügyi lelete" - fogalmazott Ian Thirsk, a brit Királyi Légierő (Royal Air Force, RAF) londoni Hendonban található múzeumának munkatársa a BBC-nek.

A RAF-múzeum jelenleg támogatókat toboroz, hogy fedezni tudja a gép kiemelésének költségeit. Ez már csak azért is sürgető, mert a bombázó népszerű célpontja lett a hobbibúvároknak, akik szuvenírként különböző darabokat szednek le róla. A Dornier 17-et eredetileg személyszállító gépnek tervezték 1934-ben, és csak később alakították át katonai használatra. A Luftwafféban úgynevezett gyors bombázóként szolgált, azaz elvileg elég fürge volt ahhoz, hogy elmeneküljön az ellenséges vadászgépek elől. Összesen mintegy 1700-at gyártottak belőle, ám korlátozott lőtávolsága és bombaszállító kapacitása miatt élesben nem igazán vált be, ezért később sokat kiselejteztek.